Lackfi János: „Ha az interneten kiadta rám a mérgét, és otthon ezért nem fog bántalmazni gyengébbeket, megérte”

H. Sz. | 2020. Január 16.
A költő az nlc.-nek azt mondta, hálás a verse miatt háborgó szülőknek, de a gyerekeit érintő „jó kívánságokat” nem szíveli.

„Mindenképpen hálás vagyok a háborgó szülőknek a szenvedélyért. Ez mutatja, hogy a mai vers igenis kelthet indulatokat. Vagyis él és hat. Az irodalom halála nem a gyűlölet, hanem az unalom. Mennyi jó könyv porosodik tisztes polcokon! A kommentlavinában is sokan hivatkoznak Jókaira vagy Aranyra, míg a stílusukon látszik, hogy valószínűleg sosem olvasták egyiket sem” – mondta az nlc.-nek Lackfi János a verse körül kialakult háborgással kapcsolatban.

A 48 éves, József Attila-díjas magyar költőt a közösségi médiában érik heves kritikák, miután az egyik nagyobb, fiatal anyukáknak szóló Facebook-oldal, az Ipszilonanyu közösségénél egy posztban előkerült A fiúk dala című verse. Az általános iskolások, pontosabban a negyedikesek tankönyvében található hosszú versikét egy képen osztják meg a felháborodott anyukák, és a következő két versszakot kifogásolják benne:

„Az összes lány dilis,

azt, hogy miről susog,

hiába is vered,

nem mondja meg: titok.

[…]

Mind nyelvet nyújtogat,

s ha felrúgod ezért,

bőg és árulkodik:

még te kapsz büntetést.”

A kommentszekcióban már megoszlik az anyukák véleménye, van, aki szerint csak egy ártalmatlan versikéről van szó, az irodalom és a művészet pedig már csak ilyen, mások viszont felemelték szavukat a bántó, nők elleni erőszakra utaló mondatok ellen.

Lackfi erre először Az értetlen szülők dala című verssel reagált:

A költő portálunknak elmondta, érdekes a ritmus, hogy a szülők egy-két évente belenéznek gyermekeik irodalomtankönyvébe, kifényképezik a Fiúk dalát vagy más versét, esetleg egyes kollégák szövegeit, és általában aktuálpolitikai éllel nekiesnek a szövegeknek.

„Alacsonyan szállnak ilyenkor a kortárs költők. Nagyon kulturált eszmecsere szokott ez lenni, a kommentekben nyüzsögnek a »szakadt volna az anyjába a feje«, a »dögöljön, rohadjon meg« típusú és a gyerekeimmel kapcsolatos jókívánságok. Szende lelkű, erkölcsre szomjazó szülők szavai ezek” – jegyezte meg Lackfi.

A fiúk dalával kapcsolatban azt mondja, ő sem hiszi, hogy verésre kellene nevelni bárkit. Nem is tud egyetlen olyan fiúról sem, aki versek miatt kezdett el verekedni.

„Ez a két vers, A fiúk dala és A lányok dala a népi fiúcsúfolók-lánycsúfolók hagyományát folytatja mai változatban. A hajdani lányok és fiúk is csípős beszólásokkal üzengettek egymásnak. Ez a mai iskolákban is így megy. Több száz suliban jártam, a mai kislányok és kisfiúk pontosan veszik az adást, hogy ez a görbetükör-szerű vers azt mutatja, mit szoktak csinálni egymással, és nem azt, hogyy mit kell.

Úgy gondolom, a szöveg kapcsán pompásan el lehet beszélgetni az osztályban sztereotípiákról, zaklatásról, ami sajnos nagyon is eleven probléma, kár szőnyeg alá söpörni azzal, hogy nem beszélünk róla, majd betiltjuk az erről szóló műveket.

Lackfi idéz egy másik kommentelőt is, aki tudni vélte, hogy bezzeg bántalmazott anyákról, családon belüli erőszakról sosem ír. „Ezt nem kérdezte, hanem kijelentette. Az erdélyi Gutenberg kiadónál hamarosan megjelenik egy mesém, melyet korábban a Nők Lapja hozott, és amely egy bántalmazás szívszorító története. Verses- és novellásköteteimben is sokszor megjelent ez a téma. Úgyhogy ha a feldühödött szülők tényleg erre vágynak, szeretettel ajánlom figyelmükbe ezeket.”

Lackfi végezetül egy törökországi kutatást idéz, mely kimutatta, hogy ha a szülő olvas otthon a gyerekének, az ő bántalmazó indulatai is mérhetően csökkennek. „És talán nem akarja majd mások – saját családtagjai vagy rohadt kortárs költők – vérét inni vagy gyerekeit felkoncolni. Bár ha itt az interneten kiadta mérgét, engem használva vudubabának, és otthon ezért kevésbé fogja bántalmazni a gyengébbeket, akkor megérte.”

(Kiemelt kép: Facebook)

Exit mobile version