Az Európai Unió Copernicus programjának adatai szerint a vizsgált 35 ország mindegyikében a nagyvárosokban nőtt meg leginkább az átlaghőmérséklet. A felmelegedés a leglátványosabb Közép- és Kelet-Európában volt. Százezer település ötvenévnyi adatai szerint átlagosan 2 Celsius fokkal növekedett a hőmérséklet Európában, ugyanakkor akadnak helyek, ahol az emelkedés mértéke az 5 fokot is elérte. Mindössze 73 olyan települést találtak, ahol csökkent az átlaghőmérséklet.
Nő néz a nap felé. Képünk illusztráció (fotó: Stock-Up/Burst/Sarah Pflug)
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta:
„Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. A főváros helyzetét pedig jelentősen súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek szinte minden talpalatnyi zöldet beépíteni utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal. Különösen a szinte évről évre növekvő nyári hőségnapok alatt érezzük ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Tovább rontja a helyzetet, hogy a légszennyezés és a hőség elsősorban ugyanazokat a szerveinket támadja meg. Nem véletlenül mutatják az elmúlt időszak adatai, hogy a nyári hőségnapok alatt gyakran 30 százalékkal is növekszik az elhalálozások száma”.
A szervezet szerint a javuláshoz, és a felmelegedés visszaszorításához elengedhetetlen a zöldfelületek növelése, és az aszfalttal borított területek csökkentése.
Nézegess fotókat a nyári Budapestről!
- Az utolsó nap félmeztelenül – így búcsúzott a nyár Budapesttől
- Így élték túl a Szigeten az év legmelegebb napját