Beindult az esküvőszezon, a meghívók kiküldése, a ruhapróbák, a lagziszervezés, de a sok egyéb teendő mellett érdemes a frigy utáni közös életre is gondolni. A házasságkötéssel ugyanis egy teljesen új jogi közösség is keletkezik, ami nem feltétlenül magától értetődő, mégis húsba vágó kérdéseket vethet fel.
Mit jelent a házastársi vagyonközösség?
A házasságkötés után a párod és közted vagyonközösség keletkezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ingó és ingatlan tulajdon közös lesz. A frigy után mindkettőtöknek lesz közös és különvagyona is: a vonatkozó jogszabály szerint közös vagyonnak számít szinte minden, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereztek, amiből – ha megszűnik az életközösségetek – fele-fele arányban részesültök mindketten – feltéve, hogy nincs a jogszabálytól eltérő szerződésetek.
Vagyis, ha a házasságkötés után vesztek lakást, vagy építkeztek, az rendszerint közös vagyon lesz, beleértve az ingóságokat, bútorokat, autót is. Sőt, ha valamelyikőtök a közös vagyonból gazdasági társaságot alapít vagy tulajdont szerez egy cégben, jogilag azon is osztoztok, akkor is, ha a másik nem jegyzett a cégben.
De amit a házasságkötés előtt a saját vagyonodból vásároltál, valamint az a gazdasági társaság, amit akkor alapítottál, az csakis a tiéd, azaz különvagyonnak számít. Ugyanígy különvagyon, ha már a házasság fennállása alatt örökölsz vagy valakitől ajándékba kapsz valamit, például egy drága ékszert. Arról viszont jó, ha tudsz, hogy ha a különvagyonnak minősülő lakásodat kiadod, a bérleti díj már közös vagyonnak számít. Sőt, ha a cégedet a különvagyonból alapítottad, úgy e gazdasági társaság tevékenységéből származó osztalék is közös lesz – feltéve, ha nem rendelkeztetek eltérően egy házassági vagyonjogi szerződésben.
Sok felesleges és energiarabló körtől óvjátok meg magatok, ha előre gondolkodtok
Hogyan tehermentesíthetitek egymást a hiteleitektől, és miért lehet érdemes elkülöníteni a vagyont?
Mi a helyzet a tartozásokkal, hitelfelvételekkel? Ha a párod a házasság előtt vett fel hitelt, az csakis őt terheli a frigy után is, még akkor is, ha olykor-olykor besegítesz a törlesztésbe. Ha azonban a házastársi vagyonközösség ideje alatt folyamodott hitelért, és esetleg eladósodott, az ugyanúgy a te adósságodnak is számít: a közös vagyon rád eső hányadával te is felelsz érte. Jó hír, hogy mindezt elkerülheted, ha házassági vagyonjogi szerződést kötsz a pároddal.
Dr. Böröcz Helga, közjegyző elmondása szerint házaspárként, élettársként a teljes vagyonotok vagy meghatározott vagyonelemek sorsát érdemes lehet házassági/élettársi vagyonjogi szerződésbe foglalni és tisztázni. Ezzel sok fejfájástól és kockázattól – így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől – is megkímélhetitek egymást. A közjegyző így folytatja:
Sokan nem tudják, hogy van mód teljesen elkülöníteni a házas- és élettársak vagyonát abból a célból, hogy ha baj van egyik vagy másik fél oldalán, akkor annak következményeit ne kelljen mindkét félnek viselnie, és a családi vagyon egy részét meg lehessen menteni. Ezért például érdemes házassági/élettársi vagyonjogi szerződésben biztosítani, hogy az egyikük által a vállalkozás finanszírozására felvett hitel nem terhelheti a másik házastárs/élettárs vagyonát.
A szerződés akkor érvényes, ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Fontos, hogy a szerződést be kell jegyeztetni a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába ahhoz, hogy harmadik személyekkel szemben hatályos legyen.
Öröklés és második házasság
Lényeges kérdés az is, mi történik azzal a vagyonnal, amit a házasságod alatt örökölsz? A házastársi vagyonközösség fennállása alatt ajándékba kapott vagy örökölt vagyon is különvagyon – akkor is, ha például eladod a lakást, és helyette másikat veszel. Az ági eredetű vagyon, azaz, amit a felmenőidtől kaptál, soha nem kerül automatikusan a házastársad tulajdonába, vagyis nem lesz közös tulajdon. Ennek azonban lehet negatív következménye is, amire nem sokan gondolnak: ha a párod kapott egy telket a szüleitől, nagyszüleitől még a házasságkötésetek előtt, akkor az az ő külön vagyonának számít. Ha viszont a házasság ideje alatt erre a telekre a pároddal közösen építkeztek, és ehhez akár közös hitelt is vesztek fel, a telek tulajdonjoga a rajta lévő ház tulajdonjogát is meghatározza, a felépítmény osztja a telek sorsát. Magyarán ilyen esetben a ház az ingatlan-nyilvántartásban teljes egészében a párodé lesz.
Tudnod kell, hogy a hitel közös felvétele vagy a közös építkezés nem eredményez közös tulajdonjogot, legfeljebb tulajdoni igényed keletkezhet az ingatlan meghatározott hányadára. Ilyen esetben te mint házastárs úgynevezett ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos leszel, és a tulajdonjogodat bármikor illetékmentesen jegyeztetheted be a földhivatalnál. Ahhoz, hogy az említett példában te is háztulajdonos lehess, közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével házassági vagyonjogi szerződést (vagy más, például ajándékozási szerződést) kell kötnötök.
Mindkettőtök érdeke, hogy az anyagi kérdésekről is megállapodjatok
Végül, érdemes szót ejtenünk arról is, mire érdemes figyelned egy esetleges válás során. Tény, amikor házasodunk, nem a válásra gondolunk, de a házassági/élettársi vagyonjogi szerződés megléte a vagyonmegosztáskor is jó szolgálatot tehet, hiszen egy átlagosan 2-3 évig elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetitek meg egymást.
Sőt, ha a válás után újra férjhez mész, még nagyobb jelentősége lehet a házassági vagyonjogi szerződésnek a majdani öröklés során. Dr. Böröcz Helga szerint a házassági vagyonjogi szerződéssel egyértelművé tehetjük, hogy mi számít az örökhagyó különvagyonának, és hogy mely részre jelenthet be vagyonközösségi igényt a túlélő társ. A szerződés így tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.
A házassági/élettársi vagyonjogi szerződésben tehát ti határozhatjátok meg a jövőbeni vagyonszerzés szabályait, és a törvényi alapesettől eltérően megállapodhattok abban is, mi számít közösnek – beleértve a hiteltartozásokat is -, mi különvagyonnak. Jó, ha tudod, akkor sem késtetek el, ha már házasok vagytok, ugyanis nemcsak új, hanem régebbi házassági vagyonjogi szerződést is bejegyeztethettek a nyilvántartásba.