Az MTI azt írja, hogy a politikust novemberben szívelégtelenség miatt kórházba szállították, az alapítványa által kiadott közlemény szerint a koronavírus szövődményébe halt bele szerdán a Loire menti Authonban található otthonában. Végakaratának megfelelően temetése szűk családi körben történik.
Sokat tett az országért
Az 1926-ban született Giscard d’Estaing Charles de Gaulle elnöksége alatt a pénzügyminisztériumot vezette, és harminc év után sikerült az ország költségvetését egyensúlyba hoznia.
Negyvennyolc évesen választották államfővé, 1974-ben ő számított a második legfiatalabb köztársasági elnöknek (nála fiatalabb csak az 1848-ban negyvenévesen megválasztott Charles-Louis Napoléon Bonaparte, a későbbi III. Napóleon volt.)
1977-ben megalapította az európai integrációt támogató Köztársasági Pártot, majd 1978-ban életre hívta a centrista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) pártot. Francois Bayrou, az UDF jelenlegi elnöke szerint Valéry Giscard d’Estaing, „teljes generációk számára” hozta el a francia társadalom modernizációját, és „az összefogás hatalmas reményét” teremtette meg.
Az Európát a második világháború után újjáépítő kereszténydemokrata és centrista összefogás képviselőjeként reformpolitikájával hét éves mandátuma alatt alapvetően és tartósan átalakította a francia társadalmat.
Hivatali ideje alatt ezeket köszönhették neki a franciák:
- Törvény született a születésszabályozás és terhességmegszakítás jogáról, az alapfokú oktatás egységesítéséről.
- 21-ről 18 évre csökkent a nagykorúvá válás időpontja, a választójogi korhatár.
- Elnökként szorgalmazta a TGV (Train á Grande Vitesse), a nagy sebességű vasút megépítését, a Minitel online szolgáltatás fejlesztését, támogatta az atomerőművek építését.
- 1975-ben ő kezdeményezte a világ legfejlettebb ipari államainak (a mai G7 csoport) létrehozását, és Helmut Schmidt német kancellárral – akihez a németül kiválóan beszélő Giscard-t személyes barátság is fűzte – közösen felkarolta a monetáris unió tervét.
Közös gyász
„Valéry Giscard d’Estaing egész életében az európai nemzetek közti kapcsolatok megerősítésén munkálkodott, a politikai életet sikeresen próbálta modernizálni és hatalmas intelligenciáját a legösszetettebb nemzetközi problematikák elemzésének szentelte” – írta Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő elődjéről a közösségi oldalakon közzétett megemlékezésében.
Franciaország egy „olyan államférfit veszített el, aki a világra való nyitást választotta” – fogalmazott egy másik volt elnök, a szocialista Francois Hollande közleményében.
„Az európai eszme elvesztette egyik alapítóját, Franciaország pedig egy olyan elnököt, aki a modernitást és a merészséget hozta el számára” – fogalmazott Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke szerint Giscard d’Estaing „egy válságban lévő Franciaország elnökeként az új szabadságjogok megteremtője és a technológiai haladás lelkes támogatója volt”, míg Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere „a meggyőződéses európait” gyászolja.
A politikától sosem vonult vissza, 1989 és 1993 között európai parlamenti képviselőként az uniós integráció egyik leghatározottabb szószólója volt, 2001-2003-ban az ő elnökletével működött az EU (végül életbe nem lépett) alkotmányos szerződésének szövegét kidolgozó Európai Konvent. Korábbi köztársasági elnökként 1981 óta tagja a francia törvények alkotmányosságát ellenőrző testületnek, az Alkotmánytanácsnak. 2003-ban tagjai sorába választotta a Francia Akadémia, 2008 óta tiszteletbeli elnöke volt a brüsszeli székhelyű Atomium nemzetközi szervezetnek.
(MTI)
Kiemelt fotó: Getty Images