Jakupcsek Gabriella: „Olyan időket élünk, amikor elképesztően fontos szerepet játszanak a külsőségek” (x)

Takó-Bencze Vivien | 2022. Április 04.
Jakupcsek Gabriella hisz benne, hogy apró figyelmességekkel nagy dolgokra lehetünk képesek.

Olyan világban élünk, ahol elképesztően sok ember számára jelent gondot a tusfürdő, a dezodor, a mosószer beszerzése, és vannak, akiknek bizony még a folyó- vagy melegvíz sem áll rendelkezésre az otthonában. Ezt és ennek következményeit higiéniai szegénységnek nevezzük.

A Persil a gyerekekért kampány azt tűzte ki céljául, hogy minden gyermek hozzáférhessen az alapvető tisztálkodási szerekhez, és hogy a piszkos ruhák ne tartsák vissza őket attól, hogy elérjék az álmaikat. Ezért a január 20-a és március 31-e között eladott minden Persil termék árából 7 forinttal támogatták az Új Start Alapítványt és a Biztos Kezdet program munkáját, hogy ezzel is segítse a harcukat a higiéniai szegénység ellen. A kampány keretén belül összesen 180 Biztos Kezdet Gyerekház félévnyi mosószerellátását biztosították, ezzel több mint 2000 hátrányos helyzetű család számára tették elérhetővé hat hónapon keresztül a tiszta ruhát. Az Új Start Alapítvány bevonásával pedig hat hátrányos helyzetű település mélyszegénységben élő családjaihoz juttattak adományt, így összesen 500 család jutott legalább fél évre való mosószerhez. Az Új Start Alapítvány tehetséggondozó programját pénzzel és tárgyi ajándékokkal is támogatva a Persil 50 tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatal oktatását is segítette. 

Jakupcsek Gabriella a kampány egyik arca, aki szerint nemcsak a gyerekek egészségére, hanem az önbizalmukra, a jóllétükre, a kapcsolataikra és a jövőjükre is kihathat a higiéniai szegénység. A műsorvezető azt mondja, nagyon fontos, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy honnan jön. Számára is fontos volt, hogy a gyerekei korán megtanulják, ne csak magukra, hanem másokra is gondoljanak. 

A közösségi oldaladon gyakran felhívod a figyelmet a hátrányos helyzetű emberek megsegítésére, mégsem hencegsz azzal, hogy te mennyit jótékonykodsz. Mit gondolsz, az ismert embereknek feladata, hogy erre is figyelmet fordítsanak?

Azt gondolom, hogy nem kötelességük. Mindenki maga dönti el, hogy milyen tartalmat oszt meg azokkal, akik követik a mindennapjait. Én szisztematikusan jótékonykodok, nem egyéneket, hanem csoportokat segítek, mert úgy gondolom, hogy a segítségnyújtást meg kell szervezni. Éppen ezért nem hiszem, hogy minden esetben a pénzadomány a megoldás, inkább a szervezetek ítélőképességében hiszek. A gyerekek és az egészségügy a szívügyem, nagyon nem járja, ha egy gyerek hendikeppel indul az életben. Segítek, ahogy tudok, de nem hencegek vele. Örök dilemma egyébként, hogy csendben jótékonykodjunk-e, hiszen ha nem teszem közzé, akkor nem elég hatékony. Az általam vagy más ismert emberek által adott nyilvánosság nagyot tud lendíteni egy-egy akción.

Mindig is érzékeny voltál az ilyen társadalmi kérdésekre? Gyerekként, tiniként is segítettél az elesetteken?

A VIII. kerületben születtem: nem a gazdagabb részen, de nem is a szegényen. Olyan iskolába jártam, ahol együtt voltak a roma gyerekek, a mélyszegénységben élők és a tehetősebb fiatalok is. Így szocializálódtam, nekem is mindenért meg kell dolgoznom. Az életemben csak profitáltam abból, hogy ennyi társadalmi helyzetbe beleláthattam, az ilyen találkozások érzékenyítik az embert. Sokan nem gondolnak bele abba, hogy bárkivel megtörténhet bármi. Betegség, egy nem várt esemény és elveszít mindent. Az emberek 80 százaléka hárítja ezt, azt hiszik, ők be vannak biztosítva. Ezen a gondolkodásmódon kellene változtatni.

A gyerekeidet is a segítségnyújtásra nevelted, neveled?

A fiaim integrált iskolába jártak, ami nagyon jó döntés volt. Voltak fizikailag sérült (siket, vak, mozgássérült) gyerekek és zsenik is. Fontosnak tartom, hogy már fiatalon találkozzon az ember mindenféle kondícióval, társadalmi helyzettel, mert ez által sokkal érzékenyebb felnőtt válik belőle. A mai napig elviszem a gyerekeimet, most már leginkább csak a lányomat különféle jótékonysági akciókra. Ebben a korban ugyanis a szülő kötelessége, hogy ezeket megszervezze. Ha nem teszi, akkor a gyerek nem fog találkozni ezzel.

Fotó: Instagram

Mit gondolsz, korhoz köthető, hogy az ember mikor érik meg a jótékonykodásra?

Szerintem leginkább nevelés kérdése. Ez egy alapvető dolog, mindenki nevelésének a része kellene, hogy legyen. Emellett az is igaz, hogy van, aki korán megérik erre és már egész fiatalon képes másokra is figyelni, de akad olyan is, aki soha nem jut el erre a szintre.

Mit gondolsz, a szülők felelőssége, hogy a gyermeküket nem tudják tisztán tartani?

Abszolút helyzetfüggő. Vannak szülők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy alapvető tisztálkodási szereket vásároljanak. Megfelelő tisztítószer, mosógép, higiéniai eszközök nélkül nagyon nehéz fenntartani a tisztaságot. A rossz anyagi körülmények közül érkező gyerekeket edukálni is kell, ránevelni őket a megfelelő tisztálkodásra. Olyan időket élünk, amelyben elképesztően fontos szerepet játszanak a külsőségek. A gyerekek ránéznek egy másikra és ítélkeznek. Hatalmas hátrányt jelent a kicsiknek, ha a szülők nem tudják megteremteni a megfelelő higiéniai feltételeket. Emellett úgy gondolom, az iskolának is felelőssége, hogy a szegényebb családokon segítsen. Az igazgatón is múlik, hogy mennyire tudja ezt megszervezni.

Egy felmérés szerint a szülők 58 százaléka nem engedi a gyerekét olyannal játszani, akinek koszos a ruhája. Mit gondolsz erről?

Döbbenetesnek találom. Nem értem, miért nem az merül fel egy ilyen szülőben, hogy miért koszos a gyerek ruhája. Miért nem néz mögé, hogy tehet-e a helyzetéről? Az egy nagyon rossz irány, ha minden gyerek csak a hasonló anyagi helyzettel rendelkező társaival játszhat.

Egyáltalán felfogja egy gyerek ilyen kicsi korban, hogy azért nem játszanak vele, mert nem elég tiszta a ruhája?

Szerintem felfogja és nagyban befolyásolja. Hat az önbizalmára, kihat a kapcsolataira, ezáltal pedig a jövőjére. Egyből elítélik, pedig ő nem is tehet róla.

Szerinted hogyan lehetne nagy mértékben csökkenteni a higiéniai szegénységet?

Kis közösségeknek kell összefogni és ezáltal nagy változást érhetünk el. Az iskola igazgatójának kell felhívnia a szülők figyelmét, hogy dobják össze a szegényebb gyerekeknek a pénzt tisztálkodási szerekre. Pár forint, de nekik sokat jelent. Nem a világot kell megváltoztatni, csupán apró figyelmességekről van szó. Sok olyan gyerek van, aki beleragad az igénytelenségbe, pedig egy kis segítséggel ki lehetne emelni őket onnan.

Exit mobile version