Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet” a következő hónapokban – mondta kedden Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.
A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, „nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak” – jelentette ki Haines.
Ukrán tűzoltó egy orosz rakétatámadásban megsemmisült épület romjai között Odesszában 2022. május 10-én (Fotó: MTI/AP/Maksz Pszibisevszkij)
Kifejtette, hogy a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin
elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amelynek során eredményeket akar elérni a Donbaszon túl is.
A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás kifulladására számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni – tette hozzá Haines. „Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik” – fogalmazott.
- Haines szerint nő annak a valószínűsége, hogy az orosz elnök „drasztikusabb eszközökhöz nyúl”, beleértve például a hadiállapot kihirdetését, hogy felszabadítsa a céljai eléréséhez szükséges erőforrásokat. Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.
- Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét – állította Haines.
- A hírszerzési vezető úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy „előreléphet katonailag” .
A DNI vezetője kifejtette:
az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának „közvetlen veszélye”. Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO „vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül”.
Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok „nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be”.
Az orosz-ukrán háború utóbbi egy hetében már Kárpátalját is légitámadás érte, valamint az oroszok lebombáztak egy iskolát Bilohorivkában, ahol 60 halott is lehet.
(MTI/nlc)