Kik azok az antifák, akikre a szélsőjobbosok mutogatnak? Tényleg az erőszakspirált erősítik?

Farkas E. Lina | 2023. Február 14.
Budapesten a hétvégén több helyszínen, egyes oldalak szerint antifasiszta aktivisták támadtak meg járókelőket. Vasárnap elfogták az elkövetőket, akik többnyire külföldiek voltak. De kik azok az antifasiszták, és miért nem kedvelik őket széles körben?

Budapesten a hétvégén több helyszínen, a hírek szerint antifasiszta aktivisták támadtak meg többeket. Szombaton kezdett el terjedni a neten több olyan videó, amelyeken a budapesti Gazdagréten nyolc fő hátulról viperával megtámad, leüt, majd paprikaspray-vel lefúj egy férfit. Akkor, egyes oldalak szerint a támadók többségében német antifasiszták voltak, akik szélsőjobboldali megemlékezőnek nézték az utcán sétáló férfit. Szombaton tartották ugyanis az 1945-ös budai kitörés évfordulóját, amely a hungarista mozgalom fontos megemlékezése; ilyenkor a nemzetközi szélsőjobboldal és az antifasiszta mozgalom tagjai egyaránt megjelennek Budapesten. Az előzményhez tartozik, hogy az eseményre főként szélsőjobboldali szervezetek jelentettek be rendezvényeket, amiket a rendőrség elutasított, azonban így is nagyszámú hazai és külföldi szélsőjobboldali szervezet jelent meg Budapesten. Az eseményen évek óta antifasiszta ellentüntetők is megjelentek, így volt ez idén is.

Egyes portálok szerint ők támadtak rá pénteken Budapest több pontján általuk szélsőjobboldalinak vélt férfiakra. 

Vasárnap kora délután elfogták az elkövetők egy részét az I. kerületben.

Több, 15 fős csoport támadott

Hétfőn délelőtt a BRFK sajtótájékoztatóján pontosabb információk is elhangzottak a szombati fizikai támadásokkal kapcsolatban. A Telex beszámolója szerint Nyerges Béla alezredes, a BRFK nyomozó főosztályának osztályvezetője arról beszélt, hogy

A szombati incidensek előtt, pár nappal korábban is történt már hasonló atrocitás. Legalább is erről számolt be a Telegramon Lipták Tamás, a Légió Hungária tagja akit, elmondása szerint paprikasprayvel kísérelt meg szemen fújni egy csapat. Úgy véli, Nyugat-Európából érkezett szélsőbaloldaliak próbálták őt is megtámadni. A budapesti Nyugati pályaudvaron érte a támadás csütörtök reggel, miután felszállt a Debrecenbe tartó vonatra. A posztot figyelmeztetésnek szánta: úgy gondolta, szombatig valószínűleg több ilyen támadásra lehet majd számítani. A Légió Hungária az esettel kapcsolatban hivatalos weboldalán azt közölte: „Az antifával szemben nem fogunk feljelentést tenni. Ezt a konfliktust nem tudja, és nem is oldhatja meg a rendőrség. Ha megtámadnak, védekezni fogunk.

Antifasiszta ellentüntetők Portlandben, egy szélsőjobbos felvonuláson, 2019-ben (Fotó: Stephanie Keith/Getty Images)

„A magyar antifák ehhez túl kevesen vannak”

Lipták az nlc-nek elmondta, hogy már a pályaudvaron kiszúrt egy fiút, aki nagy eséllyel épp őt fotózta a telefonjával, majd eltűnt. A férfi szerint, mivel a Légió Hungária tagja, ezért arca és neve többször szerepelt már a nemzetközi médiában is, így arra gyanakszik, hogy támadói azért fotózták le, hogy összehasonlítsák a róla készült, neten megtalálható képekkel.  

„Egy lánnyal jött vissza, aki hirtelen elővett egy paprikasprayt. Nyilván amikor kiszúrtam a srácot, már sejtettem, hogy valami készülődik. Amikor fölszálltak ketten, akkor már erősen sejtettem, hogy itt helyzet van, és valószínűleg ezért nem is sikerült a támadás. Amikor láttam, hogy előveszi a gázsprayt, már hajoltam is el, és kvázi így tudtam valamennyire védekezni ellene” – mesélte a férfi, aki az elszaladó támadói után rohant, ekkor látta, hogy nem ketten, hanem vagy tízen szaladnak a Nyugati bejárata felé. Lipták azért gondolja úgy, hogy külföldi antifasiszták támadtak rá, mert Magyarországon a mozgalomnak viszonylag kevés csoportosulása van.  

„Itthon az antifasiszták annyira kevesen vannak, hogy nagyjából be lehet őket arcról azonosítani, nagyjából ismerni lehet a hazai aktivista színteret, és egyáltalán nem illettek bele abba a képbe. Illetve nem is szóltak semmit, tehát teljesen némák voltak, plusz a hazai szélsőbaloldal nem képes arra, hogy ilyen támadásokat elkövessen” – mondta Lipták, és ez így is van, valóban csak három-négy csoportosulásról lehet tudni, az antifák leginkább az USA-ban és Nyugat-Európában erősödtek meg.

Antifa tüntetők várnak egy Charlottesville-i parkban a Unite the Right nevű rendezvény szélsőjobboldali résztvevőire (Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images)

Az egyik hazai antifás mozgalomhoz tartozó tag, Bálint (a nevét kérésre megváltoztattuk), az nlc-nek elmondta, hogy ez az erőszakos akció kimondotta destruktív a hazai antifa mozgalomra nézve:

„Ahogy mi próbáltuk eddig építeni azt, hogy a Becsület napját politikailag lehetetlenítsük el (amibe az antifasiszta értékrend szerint belefér az erőszak, amennyiben az önvédelemről szól), teljesen félreviszik. A hazai antifák körében nem bevett – mint a németeknél vagy az olaszoknál –, hogy félelemkeltésből összevissza verünk valakit, csak azért, mert náci, vagy mert nácinak tűnik. Nálunk, ahol a lakosság 40 százaléka jobboldali érzületű, nem éppen előrevezető taktika ez a fajta erőszakosság. Ezt a fontos tényezőt hagyták figyelmen kívül azok a külföldiek, akik a hétvégén több embert is megvertek. A napokban emiatt már kaptunk bújtatottan és direktben is fenyegetéseket. Attól tartunk, hogy mivel itthon nem nagyon lehet tudni, hogy kik az antifák, ezért majd random embereket fognak megvenni” – mondta Bálint, aki úgy gondolja, hogy bár az antifasizmus fő ismertetőjele az akcionalitás, (számtalan taktikával élnek, ezek közé tartozik a digitális aktivizmus, rongálás, verbális erőszak,) nem vezet előre a fizikai zaklatása azoknak, akik szerintük fasiszták, rasszisták vagy szélsőjobboldaliak. Szerinte a rendőrség is kiemelten foglalkozik az eset lehetséges következményeivel, a napokban megjelentek olyan, nyíltan balos szórakozóhelyeken, ahol számítani lehet bosszútól vezérelt atrocitásokra. „Ez most új helyzet a rendőrség számára is, ilyen kiélezett helyzet nem volt még a két tábor között.”

Nem éppen egy hippimozgalom

Az antifa tagjai az általuk tekintélyelvűnek, homofóbnak, rasszistának vagy idegengyűlölőnek tartott cselekedetek ellen kampányolnak. Fő céljuk a szélsőjobboldal és a fehér felsőbbrendűség elleni közvetlen küzdelem. Bár az nem kötődnek más baloldali mozgalmakhoz, tagjai néha együttműködnek egyéb, helyi aktivista hálózatokkal, amelyek ugyanazon témák mellett állnak ki, mint például az Occupy mozgalom vagy a Black Lives Matter. Fő törekvésük megakadályozni, hogy a fasiszta, rasszista és szélsőjobboldali csoportok platformot kapjanak nézeteik népszerűsítésére. Azt vallják, hogy ezen eszmék nyilvános demonstrálása a marginalizált emberek, köztük a kisebbségek, a nők és az L.G.B.T.Q. közösség tagjai ellen irányulnak. Általában bekiabálással, élőlánccal, énekléssel zavarnak meg egy-egy ilyen eseményt, ezt tették itthon a becsületnapi megemlékezésen is.

Sok antifa-szervező a közösségszervezés békésebb formáiban is részt vesz, de nézeteik szerint az erőszak indokolt, szerintük ugyanis, ha a rasszista vagy fasiszta csoportok szabadon szerveződhetnek, az elkerülhetetlenül a marginalizált közösségek elleni erőszakba torkollik. Az utcai összecsapásokra sokszor felszerelkezve érkeznek: gázspray-t, késeket, láncokat tartanak maguknál, és, ahogy azt a mostani esetnél is láttuk, olykor használják is ezeket az eszközöket. Az erőszakos cselekedeteik miatt Donald Trump például az elnöksége alatt azt mondta, hogy az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősítené az antifát. Az elnök kritikusai azonban megjegyezték, hogy az Egyesült Államokban nincs belföldi terrorizmustörvény, és az antifa, amely az „antifasiszta” kifejezés rövidítése, nem olyan szervezet, amelynek van vezetője, meghatározott struktúrája vagy tagsági szerepe lenne.

Rendőrök csapnak össze német antifasisztákkal Frankfurtban, 2020-ban (Fotó: Thomas Lohnes/Getty Images)

A New York Times szerint nem lehet pontosan tudni, hány tagot számlálnak, főleg amiatt, mert csoportok, hálózatok és magánszemélyek laza szövetségéről van szó. Követői elismerik, hogy a mozgalom titkos, nincsenek hivatalos vezetőik, és autonóm helyi sejtekben szerveződnek. Az antifák a szélsőjobboldali szervezetekkel szemben anarchista elvek mentén, központi irányítás nélkül, hálózatszerűen működnek. Helyi kis közösségeik, csoportjaik vannak, amelyek időközönként, főleg nagyobb eseményeken összefognak, de alapvetően helyi szinten akcióznak. 

Ez is csak egy a sok aktivista mozgalom közül, amelyek az elmúlt években a szélsőjobboldallal szemben jöttek létre.

Annyiban hasonlítanak a szélsőjobbra, hogy a belső, kemény mag náluk is militáns jellegű. Gyakran fekete ruhát, maszkot, bukósisakot hordanak, ami nem túl barátságos külsőt kölcsönöz nekik, de bevallottan is céljuk, hogy megfélemlítsék azokat, akik szerintük nácik, fasiszták, rasszisták. (A fekete szín NSZK-ban az anarchisták fő védjegye volt.) 

A mozgalom nem ma született

Az „antifa” szót először 1946-ban használták, és egy német kifejezésből kölcsönözték, amely a nácizmusellenességet jelezte. Gyökerei az 1920–30-as évekre nyúlnak vissza, amikor Európában antifasiszta szerveződések harcoltak a fasiszták, Mussolini feketeingesei, a német barnaingesek ellen. Az Egyesült Államokban csak a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején jelentek meg. Ott az évtized végére sokat hallatott magáról az úgynevezett Antirasszista Akció (Anti-Racist Action) nevező csoport, amelynek tagjai neonáci szkinhedekkel csaptak össze, majd a kétezres évek közepére szép lassan elhalt a mozgalom. Európában a berlini fal leomlása után erősödtek meg újra, a céljuk az volt, hogy megakadályozzák a neonácik utcai vonulásait.

Antifasiszta szkinhedek felvonulása West Bromwichban, 1979-ben (Fotó: Virginia Turbett/Redferns/Getty Images)

Az Egyesült Államokban Trump  2016-os megválasztása után kezdtek újra, egyre többen csatlakozni a mozgalomhoz, hogy ellensúlyozzák az úgynevezett alt-right mozgalmat, amely elutasítja a hagyományos jobboldali konzervativizmus legnépszerűbb tanait. 2017-ben kerültek igazán a fókuszba, amikor a „Unite the Right” (Egyesítsük a jobboldalt) nevű gyűlésen, Charlottesville-ben egy 20 éves neonáci az antifasiszta tüntetők közé hajtott, és halálra gázolta a 32 éves Heather Heyert. Ahogy az alt-right emelkedett, úgy húzta magával felfelé az antifákat is, ezt nézhettük végig Trump elnöksége alatt, aki még a Capitolium támadása mögött is antifákat látott.

Az egyik legrégebbi és legismertebb antifa csoport az Egyesült Államokban a Rose City Antifa, amely saját bevallása szerint 2007-ben alakult az oregoni Portlandben. A szervezetnek rengeteg követője van a közösségi médiában, ahol, ahogy azt Lipták is mondta, az őket érintő híreken kívül néha a jobboldali személyek személyazonosságát és személyes adatait is felfedik. Ezt egyébként doxxingnak nevezik, ilyenkor olyan embereket lepleznek le, akikről a tágabb környezetük nem tudja, hogy szélsőjobboldali, esetleg náci eszméket vallanak, vagy ilyen csoportosulásnak a tagjai. Az Index azt írja, nem egy esetben rúgtak már ki valakit a munkahelyéről azután, hogy az antifák felfedték az illető anonimitását.

Nem csak antifasiszták támadtak a hétvégén:

Szombaton a Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál megvertek három járókelőt, a támadók tettét szélsőséges ideológiák vezérelték, a rendőrség előállította a tetteseket.

A Magyar Jelen szombat délutáni közvetítésében utaltak arra, hogy ezek az elkövetők a Betyársereghez tartozhatnak. 

Ebben az esetben a BRFK csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt nyomoz. 

(via)

Európában is hallani lehetett az antifákról az elmúlt években: 2017 nyarán a hamburgi G7-csúcson baloldali aktivisták, köztük az antifák, kövekkel, palackokkal dobálták és tűzijáték-rakétákkal támadták a rendőröket, barikádokat emeltek és gyújtogattak. A hatalmas zavargásban rendőrségi helikopterekre jelzőrakétákat lőttek ki,  sőt, betörték a mongol konzulátus ablakait és kiszúrták a kanadai küldöttség egyik autójának abroncsait. 

Nem túl népszerűek

A mozgalmat széles körben kritizálták és kritizálják a mai napig a mainstream bal- és jobboldalon egyaránt az erőszakosságuk miatt, az antifákat károsnak, módszereiket kontraproduktívnak tartják azok, akik éppen az erőszak ellen akarnak tüntetni békés módon. Ám amikor az erőszakosságukról beszélünk, azt is fontos megjegyezni, hogy az antifák akciói egyelőre nem követeltek halálos áldozatot, ugyanezt a szélsőjobboldali, náci vagy faji felsőbbrendűséget hirdető szerveződésekről nem lehet elmondani. 

Exit mobile version