Az MTI azt írja, a dél felől érkező por a következő időszakban az áramlással északkeletre, keletre tevődik, Magyarországot várhatóan szerdától éri el. Hozzátették: a por megfestheti a naplementéket, és a kialakuló záporokkal „ki is mosódhat” majd.
2019-ben láthattunk hasonlót, akkor saras eső érte el Magyarországot, aztán a szaharai por látványos jelenséget okozott: kiszínezte a naplementét az ország több pontján.
Nem fognak fázni a szurkolók
Kedden este 20 óra 45 perctől Budapesten játszik EB-selejtező mérkőzést a magyar fociválogatott, melyre várhatóan több tízezer ember látogat el. Az Időkép szerint nem fognak fázni a szurkolók, hiszen kedden napközben és az esti órákban sem várható csapadék a fővárosban. Napos időre van kilátás, majd az esti órákban sem lesz sok felhő az égen, elsősorban fátyolfelhők lehetnek felettünk. A délkeleti szél is általában gyenge marad kedden késő délután és este is.
Napközben igazi kánikula lesz Budapesten, a belvárosban akár 34-35 fok köré is melegedhet a levegő, de még az esti órákban, a mérkőzés kezdetekor is 30 fok körüli értékeket mutathatnak a hőmérők. A lefújás pillanatában már kicsit enyhébb, pár fokkal 30 fok alatti értékekre van kilátás.
2022 volt a valaha mért legforróbb nyarunk
Az MTI egy másik hírében azt is írja, hogy 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.
A hétfőn közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.
Mint írják, az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója. Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.
A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Niño, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.
(MTI)