Megválaszthatjuk, mekkora kockázatot szeretnénk vállalni
Mindkét lehetőség, a foglaló és az előleg is, az adásvétel létrejöttének biztosítását szolgálja. A vevő megerősíti vételi szándékát, az eladó pedig biztosítja a vevőt arról, hogy nem fogja másnak eladni a szóban forgó ingatlant, autót vagy egyéb vagyontárgyat. Akkor nincs gond, ha az adásvétel megvalósul, hiszen az előlegként és a foglalóként kifizetett összeg is beleszámít a vételárba.
Dr. Juhász Ivett közjegyző szerint akkor mutatkozik meg a különbség, ha az adásvétel valamilyen okból meghiúsul, például, ha a vevő visszalép a vásárlástól vagy az eladó úgy dönt, mégsem neki adja el a lakását vagy az autóját. Ekkor azonban nagyon is számít, hogy előleget vagy foglalót fizettünk-e.
Csak az előleg jár vissza mindig
A legfontosabb különbség a kockázat mértéke: míg az előleg mindenképpen visszajár a vevőnek, a foglalót azonban elveszítheti vagy akár a kétszeresét is visszakaphatja. Ezért is fontos előre tisztázni az ügyfeleknek, hogy a pénzösszeget milyen jogcímen adják át.
„Az előleg mindkét fél számára kisebb súlyú biztosítékot jelent, hiszen mindenképpen visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy melyik fél lépett vissza az adásvételtől, és miért. Az eladónak kizárólag a kapott összeget kell visszaadnia, ha meggondolja magát, és a vevőnek sem kell attól tartania, hogy elveszíti az átadott előleget, ha eláll az adásvételtől” – mondja a szakértő.
(Fotó: Depositphoto)
Foglaló esetén azonban teljesen más a helyzet: itt már lényeges, hogy melyik fél lépett vissza, és milyen okból.
„Ha az eladó lép vissza azért, mert meggondolta magát vagy esetleg egy másik vevő magasabb összeget ajánlott neki, akkor az eladónak a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie a vevő részére. Ha a vevő gondolja meg magát, akkor elveszíti a foglaló teljes összegét. Olyan eset is előfordul, hogy mindkét fél, vagy egyik fél sem felelős. Például, ha történik valami előre nem látható kár a vagyontárggyal, leég a ház vagy ellopják az eladásra szánt autót. Ilyenkor a foglaló pontos összege visszajár a vevőnek.”
Közjegyző segítségével hosszas pereskedés kerülhető el
Ha a felek nem tisztázták előre, milyen jogcímen adta át a pénzt a vevő, később, vita esetén, sokszor már csak pereskedéssel oldható meg a kérdés. A bíróság ilyen esetben figyelembe veszi a körülményeket, a felek szándékait, de egy peres eljárásban már bizonyítaniuk kell a feleknek a saját igazukat és állításaikat.
Egy ingatlan-adásvételi szerződéshez minden esetben kötelező jogi képviselő – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködése, de például egy autó eladásához nem. Ennek ellenére Dr. Juhász Ivett azt javasolja, ha lehetőség van rá, minden fajta adásvételi szerződés megkötéséhez vegyünk igénybe szakértői segítséget.
„Közjegyző vagy ügyvéd közreműködése esetén a felek tájékoztatást kapnak a lehetőségeikről és kötelezettségeikről, ezzel segítik az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában, és abban, hogy a szerződés a saját akaratuknak megfelelően jöjjön létre. Ilyenkor rögzítik a pénzösszeg jogcímét, így a felek tudatában lesznek annak is, hogy mi történik akkor, ha meghiúsul a szerződés. Ezzel csökkenthetik a saját kockázataikat, és
számos kellemetlen, hosszadalmas és költséges procedúrától is megkímélhetik magukat.
Jó tudni!
A közjegyzői okirat alkalmas arra, hogy egy fizetési kötelezettség közvetlenül végrehajtható legyen. Tehát, ha az egyik fél nem teljesíti önként a visszafizetési kötelezettségét, akkor a vevő a közjegyzői okirat alapján közvetlen végrehajtási eljárás útján követelheti vissza az összeget, nem kell külön bírósági eljárást indítani, amely gyakran hosszú és költséges.