Az Időkép csapata reménykedett abban, hogy szombat este folyamán felcsillanhat a sarki fény, ugyanis a KP-index előrejelzések ötös értéket ígértek. és nemhiába várták, a prédikálószéki kamerán idén 13. alkalommal is feltűnt a sarki fény.
A KP-index egy globális index, amellyel a geomágneses aktivitást, vagyis a Föld mágneses terének zavartságát fejezik ki, értéke 0-tól 9-ig terjedhet. A 0 inaktivitást jelöl, míg a 9-es extrém geomágneses vihart. Minél magasabb a KP-index, annál jobban közelít a sarki fény az Egyenlítő felé.
Idén először februárban volt látható Magyarországról ez a csodálatos égi jelenség, amiről áprilisban, majd november elején is csodálatos felvételek készültek.
Sarki fény az északi égbolton az M7-es autópálya mellett, Nagykanizsánál 2023. november 5-én. (Fotó: MTI/Varga György)
A sarki fény az egyik leginkább közismert légköroptikai jelenség. A sarki fények színe, a légkörfényhez hasonlóan, a légköri gázokhoz köthető:
- a felszínhez legközelebb eső részen bíborszínű, ez a gerjesztett kétatomos nitrogénnek köszönhető, kb. 80-100 km magasságban,
- a középső, legtöbbet látott rész zöld, ez az atomi oxigén gerjesztéséből eredő, és 100-150 km szinten lévő oxigénnek köszönhető,
- a legfelül látható vörös árnyalat pedig a 250-600 km magasságban lévő oxigénből származik.
Mivel hazánk földrajzilag távol van a sarki fénytől, legtöbb esetben csak az utóbbit látjuk egy magyarországi sarki fény eseménynél, olvasható egy légköroptikai jelenségek foglalkozó oldalon.
Az itt található ismertető szerint volt, amikor egészen délre jutott a sarki fény, mint például az 1859-es Carrington-esemény során, amikor óriási napkitörések sorozatát követően Kubában és Jamaikában is sarki fényt láttak.
És mint kiderült, sarki fényt lehet mesterségesen is létrehozni, ezt az 1950-60-as években magaslégköri atomkísérletek segítségével érték el, illetve ez egy légköri jelenség, amely más bolygókon is előfordulnak, a Jupiteren és a Szaturnuszon például ultraibolya tartományú sarki fény van.