A jövőben egyre égetőbb kérdés lesz, hogy halálunk után mi a sorsa digitális javainknak. Lehet-e örökölni a sokat érő kriptodeviza-tárcát vagy egy nem kevés bevételt termelő közösségimédia-profilt? Kié lesz az online térben keletkezett óriási mennyiségű adatunk, és mi a helyzet a felhőbe mentett képekkel vagy fontos dokumentumokkal? Senki sem tudhatja biztosan, mikor kerül sor az öröklésre, ezért érdemes tisztában lennünk azzal, mihez kezdhetünk a digitális vagyonunkkal, és ha szeretnénk, hogyan örökíthetjük át ezeket.
Mi tartozik a digitális javak közé?
Digitális javak alatt magukat a digitális adatokat, továbbá az azokból álló jelenséget érthetünk, amelyek vagyoni értékkel bírnak. Olyan jelenségek ezek, amelyek önállóan léteznek, önállóan mozgathatók a világban, adhatók-vehetők és feldolgozhatók. Ide tartoznak a kriptovaluták, digitális értékpapírok, közösségi médiaplatformok és minden olyan adatokból álló jelenség, amelynek értéke van, és tulajdon vagy vagyon tárgyaként lenne értelmezhető, ha azokat az adott vagyonjogi rendszer tulajdon vagy vagyon tárgyaként elismeri.
Nem kézzelfogható, de a miénk
Dr. Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese szerint a digitális jelenségek vagyonjogi adaptációja világszerte folyamatban van. Jellemzően a pénz- és értékpapírjog területén tapasztalhatók a leggyorsabb és a legszembetűnőbb áttörések, ahol a különböző szabályozások bizonyos adatkonstrukciókat, mint amilyen a digitális értékpapír is, már esetenként elismernek. Az adatvilág jelenségeinek többsége azonban nehezen ragadható meg a jog számára, olykor a beazonosításuk is akadályokba ütközik, ez azonban nem azt jelenti, hogy a jogrendszerek számára teljesen láthatatlanok lennének.
Fotó: Profimedia
Az egyik legnagyobb nehézség, hogy míg egy fizikai vagyontárgy, például egy családi ház vagy egy autó nyilvánvalóan észlelhető, ráadásul nyilvántartott vagyontárgy, ugyanezt a digitális javakról nem feltétlenül tudjuk elmondani. Sok a nyitott kérdés, ez pedig problémát okozhat, akár az öröklésnél is. Egyes digitális javak, mint például a kriptopénzek, közösségi médiaprofilok vagy videójáték-accountok konkrétan bevételt is tudnak termelni, vagyoni értékük így nyilvánvalóbb. A jog azonban egyelőre mégsem képes egyértelműen klasszikus vagyontárgyként kezelni ezeket, ezért nekünk kell gondoskodnunk a sorsukról.
„Egy hagyatéki eljárásban szükség van arra, hogy az érintettek aktívan közreműködjenek az eljárás lefolytatásában, például bejelentsék a hagyatéki vagyontárgyakat. A digitális világ jelenségeire azonban nem igazán vannak nyilvántartások, más módon lehet felderíteni, nyomozni utánuk, mindössze akkor kerülnek be a hagyatéki eljárás látókörébe, ha az örökösöknek tudomása van róluk, vagy az elhunyt még életében végrendelkezik ezekről. Sajnos sok esetben ezek az adatok elvesznek az örökösök számára” – hangsúlyozza a közjegyző.
Mi lesz a közösségi profilunkkal?
A világ vezető technológiai cégei, mint a Google vagy a Meta eltérően szabályozzák, mi lesz a digitális profilunk sorsa a halálunk után. Lényeges azonban, hogy rendelkezünk-e ezekről az adatokról még életünkben, hogy hozzátartozóink a megfelelő dokumentumok, illetve a halotti anyakönyvi kivonat vagy a hagyatékátadó végzés bemutatásával hozzáférnek-e bizonyos adatokhoz. Egyes szolgáltatók lehetőséget biztosítanak arra is, hogy még életünk során megadjunk egy hozzátartozót, aki halálunk esetén rendelkezhet a fiókkal kapcsolatban. De az, hogy mit tehet meg a profillal, már cégenként eltérő.
• A Facebookon megadhatunk valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halálunk után kezelheti a fiókot. Ez ugyanakkor nem jelent teljes körű jogot a fiók kezeléséhez. Csak néhány tevékenység engedélyezett, például elhelyezhet az emlékoldal tetején egy tájékoztató üzenetet a gyászszertartással kapcsolatban, de nem jelentkezhet be a profilunkba, és nem férhet hozzá személyes üzeneteinkhez sem.
• Más utat választott a Google, amely lehetőséget ad arra is, hogy az inaktív fiók kezelőben megadjuk, hogy ha bizonyos ideig nem lépünk be a fiókba – a levelezésünkbe vagy bármelyik másik Google-alkalmazásba –, akkor kit kell értesítenie, és milyen adatokat oszthat meg vele. Akár leveleinkhez vagy a Drive mappánkhoz is hozzáférhet egy rokon vagy barát, ha erre felhatalmazást adtunk.
Fotó: Profimedia
Ismerjük meg a szolgáltatókkal kötött szerződéseinket
Dr. Parti Tamás azt javasolja, hogy a végrendelkezés során a digitális vagyonjogi kérdéseket is beszéljük át egy hozzáértő ügyvéddel vagy közjegyzővel, mivel nagy körültekintésre van szükség. A kérdésnek sokféle megközelítése lehet, így érdemes úgy hozzákezdeni, hogy leltárba vesszük azokat a digitális javakat, melyek érintettek lehetnek a végrendelkezésben.
„Vegyük számba, milyen platformokkal, szolgáltatókkal állunk kapcsolatban, milyen digitális nyomok maradhatnak utánunk, hol vannak olyan adataink, amelyekről rendelkeznünk kellene. Ha végeztünk a leltárral, meg kell néznünk, melyik platformhoz milyen szerződés, milyen szabályozás és milyen technikai körülmények kötnek bennünket, ezek nagyjából már megmutatják, milyen lehetőségeink vannak ezen a téren, vagyis azt, hogy az örököseinket hogyan kapcsoljuk össze ezekkel az adatokkal. Ehhez társulnak majd a végrendelkezés helye szerinti jogszabályok, amelyek szintén meghatároznak egy keretet a lehetőségeinkre. Ezek a szabályok
együtt fogják meghatározni a kiindulási pontjait az optimális végrendelkezési módnak digitális javainkról.
Hogyan óvjuk meg digitális vagyonunkat?
Bizonyos digitális javak öröklését nagyban megnehezíti a nyilvántartás hiánya. Ilyen lehet a kriptodeviza is. Gyakran előfordul, hogy kizárólag a jogosulton múlik, mások hozzáférnek-e a kriptotárca tartalmához, vagy egyáltalán tudomást szereznek-e róla halálunk után. Gondot jelenthet az is, ha a kriptotárcához tartozó felhasználói kódhoz és a titkos jelszóhoz a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér, hiszen így bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat, akár a többi, öröklésben ugyancsak érdekelt rovására. Ezért körültekintően kell megtervezni egy kriptotárca átörökítését. Általában elmondható, hogy a digitális eszközökről célszerű foglalkozni a végrendeletekben, biztosítva szükség esetén a hozzáférési utat, a belépési adatokat.
A közjegyzők a hagyatéki ügyek és az örökségtervezés szakértői, az általuk készített végrendelet pedig közokirat, vagyis a végrendelet biztosan érvényes formában kerül majd elő a hagyatéki tárgyaláson.