A három testőr Afrikában
Az 1996-ban bemutatott színes magyar filmvígjáték Rejtő Jenő azonos című regényéből készült el, mégpedig nagy örömünkre. A generációk kedves olvasmányából filmvászonra készített alkotást nem más, mint Bujtor István rendezte. Potrien őrmester, Csülök, Senki Alfonz és Tuskó Hopkins napszépítő sztorijában Koncz Gábor (Csülök), Szilágyi István (Potrien őrmester), Rátóti Zoltán (Senki Alfonz) és Stenczer Béla (Tuskó Hopkins) mellett Nyertes Zsuzsa (Yvonne) és Reviczky Gábor (Török Szultán) is felbukkan. Igazi filmtörténeti ínyencség a 90-es évekből!
Franciska vasárnapjai
Az 1997-es film története a negyvenes évekre nyúlik vissza, amikori Franciska, a főszereplő cselédlány valahol vidéken. Beleszeret egy nős emberbe, a szomszéd Lajosba. Hétvégén a férfi motorozni viszi. Aztán jön a háború, a gazdáékat és Lajost lágerbe és munkaszolgálatra hurcolják. A háború után Franciska Pestre megy és rendőrnek áll, hogy “többre vigye”, majd egy szép napon visszatér hozzá Lajos. Franciskának ettől kezdve két élete van: hétköznap a lágerben szobaparancsnok, vasárnapjait azonban Lajossal tölti.
Hippolyt
Bár épp az évtized végén, de még pont a kilencvenes években készült el a Kabos Gyula-játszotta ikonikus eredeti verzió “remake-je”, ami ugyancsak nagy durranás lett. A Koltai Róbert (Schneider úr), Eperjes Károly (Hippolyt) és Pogány Judit (Schneiderné) neve által fémjelzett mozi története szerint Schneider úr a rendszerváltást követő években vált újgazdag polgárrá, szippantóautója szállítmányának révén “csinált aranyat”. Ám ő a megszerzett vagyon ellenére megmaradt egyszerű kisembernek, de mivel a megszerzett pénz és a feleség kötelez: “rangot” és mellé arculatot kell szerezni, aminek egy igazi lakáj is a részét képezi. És minden itt kezdődik…
Csinibaba
Az 1997-es alkotás valóságos kultuszfilm lett. A történetben sorsfordító dátum az 1962. augusztus 28. szombat, amikor is Simon bá’ (Gálvölgyi János) reggel szokás szerint ellátja hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión keresztül a rábízott állampolgárokat. Közben a KISZ meghirdeti a Ki-mit-tud-ot, amelynek győztesei kimehetnek a Helsinki VIT-re, ami a vasfüggönyön túl van. Maga az édes élet. Sok-sok bonyodalom, még több sláger, ármány, szerelem és mulatság után kiderül, hogy a véletlent sem bízzák a véletlenre, és senki sem abba a révbe érkezik, mint amibe beevezett – ígéri a film leírása.
Az alkimista és a szűz
Filmdráma kategóriában Kamondi Zoltán rendezését ajánlanánk, amelyben Sziráki László, az életművész nőcsábász, a kémia egyetemi tanára az aranycsinálás titkát kutatja, de egy komponens még hiányzik. A főszereplő azonban hírnevet akar, egyúttal megoldást szorongató anyagi gondjaira. Amikor találkozik Eszténával, a szüzesség elvesztésére vágyó, excentrikus bölcsésszel, sikerül neki a varázslat: a műanyagból arany lesz. A léha és link férfi azonban nem ismeri fel e találkozás kivételességét, ellöki magától a lányt. Egy biztos, fordulatokban nem lesz hiány.
