Az első ikerpár születését 1941-ben jegyezték fel, másodjára két évvel később születtek ikrek, majd 1949-ben a harmadik testvérpár is világra jött. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Az igazi ikerdömping azonban a kilencvenes évektől indult be, a rekordot 2004-ben állították fel, amikor csak júniusban három ikerpár született a faluban. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Jelenleg 58-nál tart a település, vagyis összesen a mai napig ennyi ikerpárt regisztráltak, bár pontos statisztikát csak 1989-től vezetnek. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
1989-től összesen 42 ikerpár született, legutóbb épp október közepén. Nagykopány ezzel a teljesítményével bekerült az ukrán rekordok könyvébe. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Nagykopányban nincsen vezetékes víz, a falut szegélyező hegyekből azonban számos, rendkívül tiszta vizű forrás ered, ezt issza lényegében az egész település. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
A helybeliek döntő többsége a gyakori ikerszületést a települést övező hegyekből érkező „csodatevő” forrásvíznek tulajdonítja. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Szinte a megye egész területéről járnak ide forrásvízért. Tartályokat, műanyag ballonokat és flakonokat visznek megtölteni, az átutazók közül sokan megállnak és feltöltik üvegjeiket. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Az ikrekre vágyó két Ungvárról érkezett házaspár, Natalija (b) és Nikola Isak (b2), valamint Tatjana (b3) és Nikola Migovic (j) forrásvizet töltenek műanyag flakonokba. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Az ikerszületések okaként egyesek az 1986-os csernobili atomkatasztrófát emlegetik. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
A helyi ukrán és roma nemzetiségűek körében egyaránt megfigyelhető az ikrek magas aránya, a település orvosa szerint ennek oka pedig a településen belüli házasságkötések viszonylag nagy számában és az itt élők genetikai adottságaival magyarázható. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
A háziorvos úgy vélekedik, egyfajta jó értelemben vett belterjesség alakult ki, a férfiak és nők inkább helyben választanak párt maguknak, és így a rokoni szálak szorosan fűzik egymáshoz a nagykopányiakat. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Ivanna (j3) és Julija Csorba (j2) egypetéjű ikrek családtagjaik körében. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Julija (b) és Ivanna Csorba egypetéjű ikrek (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Mihajlo Német tizennégy éve praktizál háziorvosként Nagykopányban. Mint elmondta, a kutatások szerint a faluban több generációra visszamenőleg kimutathatóak az ikerszületések. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
A rendszerváltást megelőző években nem vezettek erről statisztikákat, és az újságírók figyelmét is csak a kétezres években keltette fel a szokatlanul magas ikerszületési arány. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Az orvos szerint a források vizének semmi köze nincs az ikrekhez, bár az tény, hogy magas az ásványianyag-tartalma és rendkívül tiszta. Télen-nyáron egyformán jön a víz, amelyet a nagy kiterjedésű, föld alatti természetes tavak táplálnak. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Ivan (b) és Jana Pilip kétpetéjű ikrek rajzolnak krétával a disznóól tetejére udvarukon. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Jurij (b) és Vaszilij Paluh egypetéjű ikrek állnak egy oldalkocsis motorkerékpár mellett családi házuk udvarán. (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Julija (b) és Ivanna Csorba egypetéjű ikrek futnak az utcán (Fotó: Balázs Attila / MTI)
Edit Pilip már megszületett kétpetéjű ikrei korábbi elhelyezkedését mutatja hasán. „Kockahasam volt, az egyik gyerek jobbra, a másik balra állt ki belőle” – mesélte nevetve. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e még egyszer ikreket, meglepő módon igennel válaszol. (Fotó: Balázs Attila / MTI)