Gyerekbarát, űrkabin és gumipók – köztéri illemhelykörkép

fotó, szöveg: Hernád Géza | 2014. Március 21.
Roppant kínos, de az ember úgy lett összerakva, hogy illemhelyigényét nem tudja precíz pontossággal szabályozni, megesik, hogy a belső nyomás az utcán jelentkezik, a megoldásra pedig alig pár perc áll rendelkezésre. Szinte örökzöld probléma, merre szaladjon ilyenkor az ember? Tettünk egy kört a fővárosban, hasraütésszerűen kiválasztottunk tíz köztéri illemhelyet, közülük csak néhányba bírtunk bejutni.
Bár a fővárosi nyilvános toalettek állapota és száma a 90-es évek végétől megzuhant, amióta 2011-ben a Fővárosi Csatornázási Művel átvállalta az üzemeltetésüket, egyre több helyen találkozhatunk velük. Sok helyen pedig nemcsak toalettel, de zuhanyzóval és hajszárítóval is felszerelték az illemhelyeket – például a Déli pályaudvari aluljáróban, a Városligetben a Műcsarnok mögött, és a Lehel téri aluljáróban üzemelő illemhelyekben. De nem mindegyik köztéri vécé ennyire felhasználóbarát, az elsőbe kapásból beletörött a bicskám.

 

Egyszerű felhasználóként az egyik nehézséget az okozza, hogy egyik automata vécé sem fogad el 200-ast, bár fel van tüntetve az érme. A Mátyás téri környezetbarát külsejű toalett az egyetlen ami elvileg kivétel volna, de a gyakorlatban, ugyanúgy ahogy társai, ez is kiköpte mindkét érmémet. Ez sajnos jelentősen csökkenti a személyzet nélküli vécék használhatóságát, és gondolom a forgalmát is…

 

180 forint értékű díjazás mellett nem elfogadni a 200-as érmét kicsit életszerűtlen, olyan mintha valaki egy 920 forintos termék vagy szolgáltatás értékesítésénél nem fogadná el az ezer forintost, legfeljebb két ötszázast, ráadásul ha a szükség úgy hozza akkor kevésbé megértő az ember. A képen a Rákóczi út 29. szám alatt található illemhely látható.

 

Tehát a bejutás nem könnyű, amit azért fontos hangsúlyozni, mert naivan azt gondolná az ember, hogy van nála apró, hiszen most kapott vissza egy marékkal, ki kell kihasználni az alkalmat és meglátogatni egy nyilvános vécét. De nem mindegy hogy milyen az az apró, de nem ám! Ha nyilvános automata vécékben gondolkodik az ember akkor mindig legyen nála elegendő, és megfelelő aprópénz, én csúnyán megjártam, pedig 570 forint apró volt nálam…

 

A Rákóczi úti mellékhelyiség kívülről tetszetős, belülről már kicsit kevésbé, de legalább van! Az automata vécék üzemeltetése nagyon ingoványos talaj, nehéz rentábilisen üzemeltetni, a folyamatosan keletkező károk miatt, ezért a legújabb felszerelések már “vandálbiztosak”.

 

Aki köztéri illemhelyet használ, olvassa el a kiragasztott tájékoztatókat, nem mellékes információ például az, hogy a “használati idő” 20 perc, aki az időkeretet túllépi, könnyen ráfázhat, az ajtó automatikusan kinyílik.

 

Klausztrofóbiásoknak semmiképp sem ajánlom, a mágneszárt fülkék kicsit félelmetesek, űrkabinra hajazó hangulatuk van, de legalább tisztességesen akadálymentesítettek, így mozgáskorlátozottak is használhatják.

 

Az üzemeltető nem sok mindent tehet a szennyezés, vandalizmus és a nem rendeltetésszerű használat ellen.

 

A földalatti vécék hátránya, hogy építésük idejében még nem létezett akadálymentesítés, átalakításuk nem mindenhol megoldható, a mozgáskorlátozottak ezeket a típusú vécéket nem tudják igénybe venni.

 

Érdekes, hogy nincs sztenderd, a vécék nem ugyanazt tudják, még sokszor azok sem amelyek kívülről ugyanúgy néznek ki. A hiánypótló, krémszínű toalett a József nádor téren például azonos a Rákóczi útival, előbbi azonban elfogad eurocentet is, utóbbi nem.

 

Mint egy jó pincér, a gép többet elfogad, csak kevesebbet nem. Tehát ha van nálunk 2 db fémszázas, nyugodtak lehetünk. A legfontosabb, hogy mindig legyen nálunk minimum 180 forint, a gép vissza nem ad! De aki 180 forintot kényszerül kiadni egy vécézésért, az akár húsz percet is tölthet benn. Mikor kiléptem az “űrkapszulából’’, egy csapat hátizsákos fiatal felszisszent mögöttem: 180 forint! Úristen! Ez egy vicc!

 

Automatikusan működtethető, köztéri vécék közül a Bazilika mögötti csúcskategóriás garantáltan megérdemli a fődíjat!

 

Nemcsak tiszta és szép, de akadálymentesített, még gyerekpelenkázó is van benne, és tetőablak, ahonnan az isteni világosság megnyugtató, természetes fénye árad ránk miközben csináljunk ott bármit is.

 

Ez a kis gyóntatókamra stílusában is tökéletesen illeszkedik környezetéhez, kúria szerű idomaival méltó szomszédja a Hild József által tervezett neoreneszánsz épületnek.

 

 

Kedvencem a Károlyi kertben található nyilvános vécé! Nos ilyen egy értelmesen kialakított vécé, jókor, jó helyen. Ingyen!

 

Fontos kérdés az árképzés is, hiszen lássuk be, az ember harminc év fölött már eljutott oda, hogy az élet császáraként, egy “bármikor-kiadhatok-száznyolcvan-forintot-vécére” típusú stabil egzisztenciát megteremtsen, és emelt fővel járkálhasson a különböző nyilvános vécék között, dőzsölve, kénye-kedve szerint válogatva.

 

Viszont egy diák vagy egy anyuka, aki 3 gyermekével jön le a játszótérre egész napra, akiknek fejenként legalább 3-szor kell majd vécére menniük, egy kisebb lakáshitel árát is elkölthetné vécére havonta, ráadásul mindezt apróban.

 

Ha fizetős volna, de szerencsére nem az! Kulturált, célszerű, olyan amilyennek egy nyilvános vécének lennie kell, főleg ha az egy parkban van. Egyetlen apró hátránya, hogy a Károlyi kert zárása után természetesen a vécé sem üzemel, ugyanis a kerten belül található.

 

Heti beosztás, itt is előfordulnak azért hibák.

 

Játék madárpókok, jó hangulat

 

 

Rejtély, hogy a Rózsák terén lévő hangulatos kis vécé miért nem üzemel, ha jól tudom, 3 éve még működött.

 

A Bethlen Gábor utcai automata vécé nem működik, valószínűleg vandalizmus áldozata lett. Lehet csak átmeneti a probléma, mindenesetre ezen a kis játszótéren a 180 forintos egységár talán amúgy sem a legjobb ötlet.

 

Ez már a Bethlen Gábor téri automata illemhely. Ezek nagy előnye hogy éjjel-nappal használhatóak, viszont személyzet híján a legsérülékenyebbek is, mindennek ki vannak téve. Bátori Mariann, a FCSM sajtóreferense azt mondta sokszor próbálta már a sajtót invitálni, hogy nézzenek körül egy péntek vagy szombat éjszaka után mi marad ezekben a vécékben, az eldobált tűk, óvszerek, az ágynak használt pelenkázó, és leírhatatlan szennye a városnak, mind itt kötnek ki egy átmulatott éjszaka után.

 

Az Olof Palme sétányon is van vécé. Ahol állandó kezelő személyzet van, ott folyamatoson biztosított a higiénia, és az apróval sem kell bajlódni.

 

Sajnos a mozgáskorlátozott szekció itt üzemképtelen.

 

Mikor a vécés néni elmegy vécézni.

 

Tiszta víz.

 

Ebben a vécében tisztaság, szemetes, fogas, vécépapír, szappan, kéztörlő, szárító és még szék is van.

 

Nyugta is van.

 

A Műcsarnok mögött lévő toalett igazi gyöngyszem, a legtöbb extrával rendelkezik. Alapszolgáltatás az euróval való fizetés.

 

Kávé, csoki, újság, rádió, üdítő.

 

Modern piszoárok.

 

Ritka szolgáltatás a 300 forintért igénybe vehető zuhanyzás! Higiénikus, és praktikus annak aki egy izzasztó kortárs tárlat után a helyszínen akar megfürödni, vagy aki a környéken lakik, és épp átalakítják a fürdőszobáját.

 

Hajszárító is van.

 

Gyermektoalett. A személyzet szerint gyakran félreértik a piktogramot, mi tagadás, van benne fantázia.

 

Kicsi vécé.

 

A gyerekek nagy kedvence: Thomas mindenekfelett.

 

A nem mindennapi gyermekrészlegbe ingyen jöhet be bárki pelenkázni!

 

Exit mobile version