Magyar hajléktalanok egy napja a kánikulában

Fotózta: Hernád Géza és Kováts Dani | 2014. Június 12.
Nekünk evidens felkapcsolni a légkondit, beülni a hideg vízzel teli kádba, elmenni hétvégén a Balcsira, meg azt is könnyen be tudjuk tartani, hogy a kánikulában sok folyadékot igyunk. De hogyan élték meg az elmúlt napok 40 fokos kánikuláit az utcán élő emberek?
Az 57 éves egykori mérnök, Jenő, hűsöl a Gellért fürdőből kifolyó termálvizes medencében, amit hajléktalanok építettek a Duna-parton. (Fotók: Hernád Géza)

 

Azt mondja, már régóta vár szemműtétre.

 

Itt nemcsak hűsölnek, de a mindennapi tisztálkodást is megoldják.

 

 

 

 

 

 

 

Elég a fürdőből, irány borért! Sajnos az alkohol jelenti a legnagyobb problémát az utcán élők nagy részének. Nem ítélkezhetünk, főképp olyan emberek felett nem, akik ilyen körülmények között kénytelenek élni. És ők is tudják, hogy az alkohol csak pillanatnyi hangulatjavulást eredményez. Egy ördögi kör ez, amiből nagyon kevesen találnak kiutat, pedig szeretnének.

 

Béla, Jenő és cimborájuk a legnagyobb hőségben indulnak el a villamossal. Bélánál egy kopott üvegben mindig van víz. A 36 éves, utcán élő szobafestő kiemelte, ő soha nem nyúl alkoholhoz.

 

Béla nehezen viseli társai nyilvános részegségét, botránykeltő viselkedését. Azt mondja, tiszta szívéből gyűlöli az alkoholt, sokszor inkább különválik cimboráitól, annyira nem bírja elviselni ezt az állapotot. Folyton dorgálja társait, hogy ne igyanak annyit!

 

Az épületek árnyékában megpihenhetnek délben, de Bélának figyelmeztetnie kell társait, hogy ne hangoskodjanak, mert így innen is el fogják küldeni őket!

 

 

Fotózásunk napján, szerdán délután, a tikkadó hőségben elkísértük Béláékat egy finn művész ál-gyorsétteremmegnyitójára. Az akciót úgy hirdették meg, hogy három héten át nem hamburgert kapnak a sorban állók, hanem 3400 forintot, a napi minimálbérnek megfelelő összeget. Ezzel a magyar hajléktalanok kilátástalan helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet.

 

A három férfi korábban ért oda, és amikor bejelentették este hatkor, hogy még három órát kell sorban állnia annak, aki meg akarja kapni a 3400 forintot, Béla fogta magát és elment. “Utálok koldulni, megalázó, én cikinek érzem, inkább »üvegezek«” – mondja.

 

Eközben az Újlipótvárosban élő hajléktalan Lajos és Laci egy parkban, a fák árnyékában próbálnak túljutni a hőségen. (Fotók: Kováts Dani)

 

A nyári nagy melegben az Árpád híd pesti hídfőjéhez járnak le fürdeni.

 

Napközben nyilvános kutaknál hűtik le magukat.

 

Napközben alkalmi munkákat keresnek, ami arra elég, hogy tudjanak valami élelmiszert vásárolni maguknak. Este az utcán alszanak az újlipótvárosi parkokban.

 

Strandolóknak tűnnek…

 

 

 

A folyó sodrásával, a veszélyekkel nem foglalkoznak.

 

Fejes a mólóról.

 

 

Exit mobile version