A Duna napja: 13 érdekes fotó a vén folyóról

Leéb Ádám | 2014. Június 29.
Valószínűleg mindent látott már, amit látni érdemes évszázadok alatt, tíz országon át. Lássunk most néhány pillanatot az ő életéből – a Duna nemzetközi napján.
 
Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt 3 kilométerre helyezkedett el (a mai Románia területén). A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada-Kaleh eltűnt a föld színéről.

 

Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. Az egyik ilyen ismert híd Szörényvárnál épült fel, időszámításunk szerint 106-ban.

 

A Duna jelképes forráskútja, a Donauquelle a német Donaueschingenben. Itt ér össze a Fekete-erdőben eredő két kis patakocska, a Brigach és a Breg.

 

A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt.

 

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után) és a világ “legnemzetközibb” folyója; tíz országon halad át, vízgyűjtő területe pedig hét további országot érint.

 

A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki (ezért senkinek nem ajánljuk, hogy naphosszat szitáljon).

 

A legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti volt. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: “Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzés idején a Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt.

 

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkő-letételi ünnepségét.

 

Fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

 

A Duna élővilága igen változatos, de halállománya viszonylag szegény: ötvenkét dunai halfajt ismerünk. Közülük egyik a dunai galóca.

 

Az ártér egyik legismertebb madárfaja a kormorán: szárnyát széttárva szárítja tollát a parton. Ezt azért teszik, mert tollazatukon nincs vízhatlan réteg, így vizesen nem tudnának repülni.

 

Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban (“ínség idején”) fordulhat elő. Az utóbbi években 2003 szeptemberében, illetve 2011 novemberében lehetett megfigyelni.

 

A Vaskapu-szoros szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába.

 

Exit mobile version