A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Nagyapám előző életében biztosan cigányember volt, ünnepelni, búsulni, mulatni, szeretni és élni úgy szeretett, ahogy a romák tették: jó ízzel, teljes szívvel, szenvedéllyel. Nála a rádióból mindig cigányzene szólt, és étterembe is csak azért járt menüt enni, mert ott úgy hegedült a cigány, hogy beleremegett a szíve. A cigányság legfontosabb "nemzeti" ünnepén, a roma világnapon ma ő is ünnepelne, amíg csak bírná szusszal. Mi a Fortepan fekete-fehér képkockáival emlékezünk, ünnepelünk.