Nagyszőlősön jártunk, ahol mozgó vasúti szerelvények között működik a piac

Hernád Géza | Fotózta: Hernád Géza | 2016. Augusztus 30.
Nagyszőlős az ukrán–magyar határtól csak 18 km-re van, az embernek mégis olyan érzése támad, mintha évtizedeket repült volna vissza az időben. A nagyszőlősi piacon jártam.

Budapestről a nagyszőlősi piacra érkezve az elképzelhetetlenül alacsony árak tűnnek fel először, ami a kárpátaljai fizetések tudatában sajnos egyáltalán nem meglepő. Annál érdekesebb, hogy ez a piac nemcsak él, de mozog is, ami errefelé a legtermészetesebb dolog, sok árus vonattal jön és azzal is távozik, ugyanis a piac színtere egy vasútállomás. Van is menetrend: befut a vonat, az árusok kipakolnak, ilyenkor a keskeny nyomtávú sínpárok keretes szerkezetbe rendezik a terítőkön lévő káoszt.

 Szinte fel sem tűnik, hogy egy mozdony és jó pár vasúti kocsi is az áruk közé keveredett. Pár órára térképszerűen kirajzolódik a kis térség élete a földre terített gyékényeken, könnyen mozdítható asztalkákon, minden mint egy átlagos bolhapiacon. Azzal a fontos különbséggel, hogy itt Nagyszőlősön mintha monszunidőszak volna, a portéka gyorsan és könnyen mozdíthatósága prioritás ugyanis, ha elindul a vonat… az árusoknak pakolniuk kell. Szó szerint ez történik, semmiféle túlbiztosított óvintézkedés, a TU2-est higgadtan indítja gondos vezetője, az árusok gyorsan pakolnak, mindenki tudja a dolgát, mintha csak egy jól megrendezett filmet látnánk. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még több elképesztő fotó az NLCafén!

 

Exit mobile version