Copacabana: nagy riói strandkörkép

Pál Anna Viktória | Fotózta: Pál Anna Viktória | 2017. Április 26.
Az emberek többségét elvarázsolják Rio de Janeiro dzsungeles hegyei és tiszta tengerpartjai. Rengetegen látogatnak ide a világ minden tájáról csak azért, hogy pihenjenek, sportoljanak, de bármilyen meglepő, találkoztam olyan brazil lakossal, akit nem érdekel a tenger, és még életében egyszer sem ment le a strandra. Pedig az itt élők mindenhol strandolnak, ahol csak lehet. Összehasonlító képriport született.
Copacabana: egy hely Rióban, ahol nincs osztálykülönbség

A város végig beépítette a partokat. Ez az apró öböl felújításra szorul, a tavalyi Olimpiai játékokat megelőző építkezések alkalmával ugyanis itt szakadt be a partot szegélyező bicikliút, ám a helyieket ez sem tartja vissza attól, hogy itt is fürödjenek.

Joatinga strandja paradicsomi hangulatú, ám a város peremén lévő védett terület felett luxusházakkal beépített hegy magaslik. Bárki betérhet ide, az itt lakók szörf helyett kis deszkákkal hasalnak a partközeli hullámokra.

Ez a hatalmas szikla egy nagy szálloda alatti részen fekszik, a napozók legnagyobb örömére. Rengetegen fényképeznek előtte, a “cariocák” vagyis riói születésűek pedig gyorsan felmásznak a tetejére, ahonnan még jobb a kilátás a nyílt tengerre.

Ennek az öbölnek az a bája, hogy nyugodt és békés. A szálloda közelsége növeli a biztonságérzetet, helyiek és utazók egyaránt látogatják, mindenki számára elérhető.

A kicsiny öbölt elhagyva kezdődik a Portugáliából származó mozaikokkal beépített strand, a Leblon. Itt már rengeteg sportolási lehetőség van a homokban és az aszfalton is. Brazíliában mindenki sportos, vagy annak szeretne látszani, ezért sportcipőt hord. A futást rengetegen választják, éjjel-nappal látni futó embereket.

Egészen kicsi koruktól kezdve a tengerhez szoktatják a gyerekeket errefelé. 

Sajtot süt faszénen egy kis hordozható alumínium dobozban a tengerparti árus, háttérben a “Morro Dois Irmãos”, vagyis “A két testvér” hegy. Itt is biztonságban érezhetjük magunkat nappal, de nem baj, ha nem hozunk magunkkal sok pénzt. Egy szelet grillezett sajt 6 brazil reálba kerül, ahogyan a kókuszital is, a “caipirinha” koktél ára 10-14 reál között mozog. 1 reál 92 forintba kerül.

Az Ipanema strandon a családok mellett főleg művészekkel, fiatalokkal és sportolókkal találkozunk. Ha befejeztük a fürdést, zuhany alatt öblíthetjük le magunkról a homokot és a sós vizet.

Talán az Ipanema a kedvencem az összes strand közül, mert alkonyatkor egészen rendkívüli fényben úszik a part, mialatt a hegy lábánál a nap nyugovóra tér.

A Copacabana a világ egyik leghíresebb és leggyönyörűbb strandja, aki sétált itt valaha is a csaknem két kilométer hosszú parton, soha nem felejti el.

Családok fürdenek napkeltétől napnyugtáig, itt sosem áll meg az élet.

A színek szinte vibrálnak a fényben, a homok kimeríthetetlen és megunhatatlan játék.

A helyiek strandja inkább a Copacabana, brazil családok állnak a fényképezőgép elé, kifejezetten kérik a fotó elkészültét. Ők a társadalom szegényebbjei, akik négy gyerekkel jöttek le a favelából, hogy a parton piknikezzenek.

Árusokkal itt is találkozunk, a Megváltó Krisztus szobrát kendőn hazavihetjük, ám hozzátartozik, hogy sok esetben a parton vásárolt sál drágább mint az üzletben.

Élénk színekben érkezik egy másik árus, pólókat hord magával, nem könnyű egész nap a homokban sétálva dolgozni, még ha a világ egyik legszebb részén vagyunk is. Ezek az emberek igazán keveset keresnek, de mégis mindig jókedvűek és nem kell tőlük tartani. Nem erőszakosak, csak hangosak.

A szenegáli szelfie-bot- és napszemüvegárus zavarba hozhatta a francia nők társaságát, akik kényszeredetten mosolyognak, nem vesznek semmit. Ennek oka az is lehet, hogy nem beszélnek portugálul, pedig ha néhány mondatot megtanulunk az ő nyelvükön, akkor máris jó úton járunk, mert az árusok aligha fognak nekünk angolul válaszolni.

Egy jó sportos délután kezdődhet úgy, hogy végigsétálunk a parton, ahol a mindenki számára elérhető edzőgépeken erősíthetjük karunkat és lábunkat. 

Ezután jógázhatunk a homokban, vagy a naplemente idejére felmászhatunk az Ipanema és a Copacabana közötti sziklára ami csak néhány lépés, de a kilátás gyönyörű, majd visszafelé futhatunk vagy biciklizhetünk a part menti aszfalton miután besötétedett.

“Viva a carioquice!” – azaz éljen a carioca! A brazil nagyon befogadó nép a külföldiekkel szemben, és történetek szólnak arról, hogyan lett valaki még “cariocább” a rióiaknál akkor is, ha nem itt született. Az igazi rióiak sportolnak, lábujj közötti pántos műanyag papucsban járnak, és tartanak az esőtől. 

Általános szabály, hogy miután besötétedett, ne maradjunk lent a homokos parton, akkor ugyanis kirabolhatnak minket. Jobb nem kockáztatni és inkább a felkeltétől követni a napot egészen a nyugtáig, a sötétben pedig távol maradni a strandtól.

 

Exit mobile version