Hónapokig készültek rá, de amint lehetett meglógtak – egy felvonulás emlékei színes fotókkal

Leéb Ádám | Fotózta: Fortepan | 2017. Május 01.
Keveseknek adatott meg, hogy a felvonuló tömeg élén elsőként köszöntse a Dózsa György úti tribünről integető Kádár Jánost, úgy ahogy édesanyámnak. Bár nem valószínű, hogy ez volt egy iskolás leány legfőbb álma.

Pedig hónapokon át készültek, gyakorolták a szalagozást a testnevelés órákon, hogy aztán május elsején a dolgozókkal együtt felvonuljanak. Ahogy anyukám mesélte, eszükbe sem jutott ellógni, mivel amúgyis kötelező volt, és mindenkit felírtak. Persze amint a Városligethez értek és senki se figyelt, szaladtak is a Vidámparkba vagy az Állatkertbe. Ették a vattacukrot, míg a felnőttek büszkén vonultak az óriási táblákkal, molinókkal.

Nagy Gyula színes fotóival idézzük most fel, milyen is volt május elseje szüleink idejében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Exit mobile version