Budapest legkecsesebb hídját felrobbantották, de nem tudták elpusztítani

Jámbor Eszter | 2020. Április 13.
56 évvel ezelőtt indult meg az autóforgalom a háborúban felrobbantott, majd sok évvel később újjáépített Erzsébet hídon. Budapest szerintem leglégiesebb hídjának kalandos az élettörténete: volt közkedvelt fotóháttér (mondjuk most is az), járt rajta a villamos, megpróbálták eltüntetni a föld színéről, aztán újjáépítették, munkásnők is dolgoztak rajta, és még Fidel Castro is átment a hídon.

 Annyi, de annyi elképesztően jó fotó van még a Fortepanon az Erzsébet hídról, hogy érdemes egy kis időt rászánni.

 

Az első, eredeti Erzsébet hidat 1898 tavaszán kezdték el építeni, és egészen 1903-ig építették. Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM/ERDÉLYI MÓR CÉGE
Így nézett ki a Ferenciek teréről az építkezés 1902-ben. Fotó: SCHOCH FRIGYES
Az Erzsébet híd a megépítése után még 25 évig világrekordernek számított: hetven éven át pedig Duna-rekorder volt. Az egyetlen olyan híd volt, amely a folyót mederpillér nélkül ívelte át. A világ első acélpilonos lánchídja volt. Fotó: SCHOCH FRIGYES

Egy 1914-es fotón csodás háttér az Erzsébet híd pesti hídfője. Fotó: SCHMIDT ALBIN

Ezekből a fotókból jól látszik, hogy elég menő volt a háttérben a csodaszép új híddal fotózkodni. Fotó: HIRSCHLER ANDRÁS
Amikor még jártak villamosok az Erzsébet hídon. A villamosközlekedést 1970-ben szüntették meg. Fotó: ESTI BRÚNÓ

30-as évekbeli ruhák és autók Karabélyos Péter fotóján.

Villamos után bicikliző férfi és a többiek 1932-ből. Fotó: SZINNAY GÁBOR
Végre egy színes kép: annyira gyönyörű volt a régi Erzsébet híd. Ez a kép pár évvel a felrobbantása előtt készült. Fotó: SZŐKE ANNAMÁRIA/ANONIME
Fotó: EMBER KÁROLY DR.
Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggel robbantotta fel a Pestet kiürítő német hadsereg. Nem tudni pontosan, miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába.
Az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig úgy is maradt, ahogy a képen látjátok. Fotó: NAGY GYULA
A lerombolt Erzsébet híd budai hídfője és a Gellért-hegy a pesti alsó rakpartról nézve. Elképesztő az is, hogy milyen csupasz a Gellért-hegy, viszont már akkor ott állt az a szép villa, ami ma is.

Nagyon szívszorító lehetett így látni a régi Erzsébet hidat, pontosabban a maradványait.
1949-ben kezdtél kiemelni a híd maradványait a Dunából. Fotó: KOVÁCS MÁRTON ERNŐ
Fotó: KOVÁCS MÁRTON ERNŐ

Hegesztőnők is dolgoztak a híd maradványainak feldolgozásában. Fotó: KOVÁCS MÁRTON ERNŐ
1961-től 1964-ig építették újra azt az Erzsébet hidat, amit ma is használunk, szerencsére. Fotó: UVATERV

A déli szerelőszőnyeg a pesti hídfő felé nézve. Fotó: BAMBI

A híd terheléspróbája. Fotó: NAGY GYULA

Hordógurítás a szerkezetkész állapot ünneplésekor. Fotó: NAGY GYULA

Az 1964. november 20-i megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat, az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette. A forgalom másnap indulhatott el az új hídon. Fotó: NAGY GYULA

És egy csodálatos zárókép: Fidel Castro delegációja halad át a hídon ezen a fotón 1972-ben. Fotó: Magyar Rendőr
 

Híd Budapest felett:

Exit mobile version