„A mi családunk összetartó család. Ennek az összetartásnak az alapját a közös étkezések jelentették. Az asztal mellett elsajátított szokások, ízek és az itt elhangzott történetek erős kapcsok ma is a családtagok között. A közös étkezés szokása pedig még ma is meghatározza a mindennapjaimat. Ha nem érezném túlzásnak, még talán azt is megkockáztatnám, hogy a családi étkezések hagyománya a pályám alakulására is befolyással volt” – fogalmazott Antal Emese dietetikus, szociológus. „Mi mindig is megadtuk a módját. A nagypapám például nyakkendő nélkül soha nem ült asztalhoz. Nekünk, gyerekeknek pedig egy ideig könyvvel a hónunk alatt kellett ennünk. Így tanultunk meg étkezni. A közös vacsora hagyományát a mai napig tartjuk” – mesélte tovább személyes példáját Antal Emese.
„Dietetikusként állítom, hogy a közös étkezések részei az egészséges életmódnak. Az ehhez kapcsolódó szokások pedig elsősorban gyerekkorban rögzülnek. Ha ez kimarad, később nagyon sok időre, pénzre és kitartásra van szükség ahhoz, hogy kialakítsuk a saját szokásainkat. A helyes életmód ugyanis hosszú és fáradságos tanulási folyamat eredménye. Ha azonban fiatalon sajátítjuk el az ehhez kapcsolódó szokások alapjait, korántsem megterhelő ez a folyamat. Sőt, rengeteg járulékos pozitív hatása is van” – fogalmazott Antal Emese.
A közös étkezés hatásai számokban
A „Knorr. Minden közös étkezés egy lehetőség…” kutatás során megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen együtt étkeznek a családjukkal, jobban teljesítenek az iskolában, és a szókincsük is gazdagabb, mint azoknak a társaiknak, akiknek a közös étkezések kimaradnak az életéből. A magyar megkérdezettek 47 százaléka szerint azokat a gyerekeket, akik rendszeresen közösen étkeznek a családjukkal, kevésbé fenyegeti az elhízás veszélye, és 41 százalékuk szerint kevésbé valószínű, hogy később rászoknak a drogokra, mint akik soha nem ülnek egy asztalhoz a családjukkal. A megkérdezettek 86 százaléka állította, hogy a családjukkal rendszeresen közös asztal mellett étkező gyerekek jobb étkezési szokásokat sajátítanak el, és 75 százalékuk szerint egészségesebbek is, mint azok a társaik, akik nem étkeznek együtt rendszeresen a szüleikkel.
Nem csupán a megkérdezettek, de a dietetikus is hasonló véleményen volt. Akik rendszeresen együtt étkeznek a gyerekeikkel, a közös étkezések alkalmával akár tudatosan, akár nem, egyfajta életmódmintát is adnak.
Antal Emese hozzátette: „aki a családjából nem hozza az egészséges táplálkozás szokását, az a médiából, a kozmetikustól, a fodrásztól, az edzőteremből és a barátoktól érkező információk rengetegében nagyon nehezen találja meg azokat a biztos fogódzókat, amelyek mentén saját táplálkozási szokásait kialakíthatja.”
Antal Emese ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közös étkezések alkalmával ne tömjük a gyerekeket, szeretetből se. A folyamatos „egyél még” formában kifejeződő gondoskodás ugyanis elutasítást válthat ki. Emellett azt is hozzátette, hogy minden szülőnek érdemes tudatosítania magában, hogy az ételt ne használja a büntetés vagy a jutalmazás eszközeként. „Ez értékeket alakíthat ki, szokásokat és élelmiszereket stigmatizálhat pozitív és negatív értelemben egyaránt, ami az étkezési szokásokat egészségtelen irányban befolyásolhatja” – fejtette ki.
Ha nem hoztuk otthonról
„Az agynak 20 percre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza a jóllakottság érzését. Ez annyit tesz, hogy ha közösen ülünk asztalhoz, és hosszasabban, nyugodtabban étkezünk, általában kevesebbet eszünk, mint ha egyedül, a tévé előtt habzsolnánk” – magyarázta a dietetikus. Egy-egy fogyókúrához vagy nem túl drasztikus életmódváltáshoz tehát akár már az is elég lehet, ha esténként rendszeresen egy asztalhoz ülünk a családtagjainkkal. Fontos, hogy érezzük az életmódunk alakulásában a személyes felelősségünket. „Az egészséges életmód korántsem csak pénzkérdés. Drágán is lehet helytelenül, és olcsón is lehet helyesen élni” – tette hozzá. „Hajlamosak vagyunk a bűnbakkeresésre. Azt hisszük, ha találunk hibást, mentesülhetünk a változtatás terhe alól. Pedig meg kellene értenünk, hogy a saját életmódunkért és egészségünkért mi magunk vagyunk felelősek. Hajlamosak vagyunk arra is, hogy ha már elszántuk magunkat a változtatásra, szélsőségekben gondolkozunk. A gyors és látványos eredmény érdekében koplalni kezdünk, vagy zabálunk, miközben a változáshoz lehet, hogy elég lenne minden este együtt asztalhoz ülni. Gyakori eltévelyedés az is, hogy egyfolytában marcangoljuk magunkat a mit lehet és mit nem kérdéssel, ahelyett, hogy a mértékletességet tennénk fő vezérlő elvvé” – fogalmazott Antal Emese. A változások a közös asztal mellett kezdődhetnek. Ha közösen ülünk asztalhoz, a kutatás szerint egészségesebben étkezünk, mint ha a tévé előtt költenénk el a vacsoránkat, ahogy minden negyedik magyar teszi. A közös vacsora szokásának bevezetése már önmagában is nagy lépés lehet az egészséges életmód felé.
A 15 országban, közel 8 ezer megkérdezett részvételével elkészült „Knorr. Minden közös étkezés egy lehetőség…” kutatásból kiderült, hogy bár a válaszadók döntő többsége – 84 százalék – fontosnak tartja a közös étkezéseket, ezek száma mégis világszerte csökken. A magyarok többsége is aggódik a közös étkezések elsikkadása és ennek a családra gyakorolt hatása miatt.
A „Knorr. Minden közös étkezés egy lehetőség…” kutatás azzal a célkitűzéssel készült, hogy felhívja a figyelmet a közös étkezések fontosságára és előnyeire. A Knorr hisz abban, hogy a kampány pozitív irányban változtatja meg az emberek hozzáállását, véleményét, és a közös étkezések pozitív hatásait megismerve mindannyian teszünk azért, hogy gyakrabban üljünk közös asztalhoz azokkal, akiket szeretünk. Hiszen minden közös étkezés egy lehetőség arra, hogy egészségesen táplálkozzunk.