Csini pohár vagy puritán pohár?

Dobos Tamás | 2013. Október 05.
Előttetek van a jelenet, amikor a sármos Indiana Jones a Szent Grált keresi? A ragyogó aranyból készített, drágakövekkel díszített kelyhek helyett egy egyszerű fakupa volt a Szent Grál. Kicsit így vagyunk a borospohárral is. Csodálatos rózsaszín, pöttyös, viragos, madárkás, ribizlimotívumos vagy éppen matyómintás talpas poharak léteznek, de ne engedjünk a csábításnak (vagy vegyünk "Barbie-poharat" vizespohárnak), vásároljuk a legegyszerűbb, letisztult borospoharat - tündököl majd az, ami benne van.

Miből igyunk jó bort – 5 okosság

1. Szárkérdés

Felforgató eszmékkel teli ifjú hölgyek fejében felmerülhet a kérdés, hogy minek a pohár szára? Tiszta sznobéria ujjaink közé csippentenni a pohár szárát, legyünk szabad szelleműek, törjük le a poharak szárát! Nos, az ötletben semmi felforgató nincs, a legtöbb pohármárka sorozatában megtaláljuk a szár nélküli borospoharat is. A szár szerepe csak annyi, hogy ne a kelyhet fogjuk meg, mert kezünkkel felmelegíthetjük a bort, ami fehérboroknál, rozéknál, pláne pezsgőknél rontja az élvezetet. Meg aztán az ujjlenyomatok sem túl szépek a kehely falán. (Bár a rúzsnyomok mellett oly mindegy, hogy van-e pár ujjlenyomat…)

2. Alapelv – vékony fal

Érdemes megkóstolni egy bort vastag falú és vékony falú pohárból – zongorázni lehet a különbséget. Arra is ügyeljünk, hogy ne töltsük tele a poharat, legyen hely levegőnek is (azaz, ha egy deci bort szeretnénk inni, akkor legalább kétdecis legyen a pohár). Minek vegyünk nagyobb poharat, ha levegővel töltjük? Azért, mert a levegő az évekig palackba zárt borral csodát tesz, “kinyitja” illatát, aromáit. Ezért “pörgetik” a szakértők a bort a pohárban. Nem centrifugálnak, hanem a pörgetéssel azt érik el, hogy a bor minden részecskéje találkozzon a levegő részecskéivel. Bor és levegő puszija, aminek mi örülünk legjobban…

3. Minden fajtához más pohár?

Mi lenne azokkal a kreatív fiúkkal, akik végtelen számú poharat terveznek, egyet a rozéknak, másikat az illatos fehérboroknak (amilyen például a muskotály vagy az Irsai Olivér), harmadikat a pinot noirnak, és így tovább, és így tovább. Nem akarjuk, hogy munkanélküliként tengessék életüket, ezért megvesszük a sokféle poharat. De ha nincs elég polcunk a raklapnyi pohárnak, vagy egyszerűen nem akarunk ennyit költeni, akkor válasszunk egy nagyjából 2,5 dl űrtartalmú, vékony falú, talpas poharat, és nagy élvezettel kóstolhatjuk belőle a világ összes borát. A versenyeken, vakteszteken a szakértők is ugyanabból a pohárból kóstolják az összes bort! Ha viszont a két garnitúra pohár még belefér a költségvetésünkbe, akkor vegyünk egy extra nagyot is, egyrészt mert igazán elegáns látvány, dekandens dőzsölés a megakehelyből vérvörös Bordeaux-i bort kortyolgatni, meg aztán tényleg csodát tesz egy nagy vörösborral egy nagy kehely – a már ismertetett levegőztetés miatt.

4. Bor: a legjobb mosogatószer?

A poharak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a mosogatószer a pohárban a bor legnagyobb ellensége. A legalaposabb öblítés után is nagy eséllyel marad mosogatószer-illatú a pohár. Egyetlen megoldás van: pár csepp borral öblítsük át! Ugyanazt a kis löttyintésnyi mennyiséget átönthetjük a többiek poharába is, egyikből a másikba, így 2-3 cl borral egy hatos készletet abszolút alkalmassá teszünk a legjobb borok fogyasztására is.

5. Óriások pohara: a dekantáló

A dekantáló, más néven üvegkaraf egy fura formájú üvegedény. Képzeljük, el, hogy szerelmünk születésnapunkra olyan bort ajándékoz, amit a születési évünkben szüreteltek (a tinédzserek most ne figyeljenek). Egy 30-40 éves borban bizony már lehet üledék, ami nem éppen gusztusos. Ha azonban óvatosan elkezdjük áttölteni a palack tartalmát a dekantálóba, abba tudjuk hagyni, amint a gusztustalanabb rész közelít a palack nyakához. A másik érv a dekantáló mellett megint csak a levegő: szegény, évtizedekre palackba zárt borunk dzsinn módjára viháncol a friss levegőn a széles, öblös üvegedényben.

 

 

Exit mobile version