A KSH 2000 és 2012 közti időszakot vizsgáló kutatása szerint hazánk mortalitása az ország adottságaihoz és fejlettségéhez mérten rendkívül magas, a halandósági viszonyok a legrosszabbak közé tartoznak Európában. Az elmúlt tizenhárom évben évente 32–34 ezren haltak meg daganatos megbetegedésekben. A rák okozta halandóság 2000 és 2012 között határozottan növekedett, visszaszorítása a jövőben az egyik legnagyobb egészségügyi és epidemiológiai kihívást fogja jelenteni. Pedig a rosszindulatú daganatok létrejöttében több megelőzhető tényező is szerepet játszhat, például az életmód, a táplálkozás, a szociális környezet a különböző rizikófaktorok, mint a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás.
Már az ókori görögök is megelőztek
Az ókorban is tudták, hogy a test és lélek egészsége, szépsége nagyon fontos. A görög Dietetica a táplálkozáson kívül a higiéniára, a testápolásra, a testmozgásra és az egészséges életmód szabályaira is vonatkozott. Az ókorban kevés betegség okát ismerték, és csak néhány terápiát alkalmaztak, a cél a betegségek elkerülése, megelőzése volt. Tudták, ha bizonyos dolgokat esznek, isznak, tesznek, akkor meg lehet előzni a betegségeket. Erre szolgált a masszázs, vagy Indiában a jóga, a belső fizikai harmónia helyes légzéssel való koordinálása. Mára a gyógyítás nagyrészt gyógyszeres kezeléssel folyik, de alaposan ki van dolgozva a prevenciós rendszerünk is, hiszen a megfelelő tudással, szűrésekkel megelőzhetőek a nagy műtétek vagy a tartós egészségromlás. A magyar egészségügyben a megelőzést három részre osztják: primer, szekunder és tercier prevencióra.
Primer prevenció – nevelés, felvilágosítás, védőoltások
Célja a megbetegedés megelőzése, a fizikális ellenállóképesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése, a fertőző betegségekkel szembeni védettség erősítése. Ide tartozik az egészségnevelés és a felvilágosítás. Például a megfelelő öltözködés, táplálkozás említésével, az iskolákban a szenvedély- és szexuális betegségek megelőzésének tájékoztatása vagy a települési szűrővizsgálatok, tájékoztatók. Része a családalapításban, terhesgondozásban való részvétel, a megfelelő fizikai aktivitás kialakítása, a balesetek megelőzése, a káros szenvedélyek mérséklése, sőt, a kötelező védőoltásokon kívül az önkéntes alapon kérhető és utazásokhoz kötött oltások is. A program fontos pillérei a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, iskolaorvosok és védőnők.
A fogorvosok feladatai
A fogorvosoknak alapvető szerepe van a primer prevencióban, hisz a fogínygyulladás, fogkő és fogszuvasodás népbetegségnek számítanak, és kapcsolatban állhatnak számos rendszerbetegséggel, nemcsak első tünetként, hanem gyakran okozóként is. Kiemelkedő feladat a fluoridos prevenció, ugyanis tartós pótlással 30-60%-os csökkenthető a fogszuvasodás.
A fogazat fejlődéséhez elengedhetetlenek a megfelelő fehérjék, vitaminok és ásványi sók, ezért a megfelelő táplálkozásra is fel kell hívnia a figyelmet. Fontos a rágás is, tehát olyan ételek fogyasztása, amik rágásra késztetnek. A szájhigiéné ismertetését már óvodáskorban el kell kezdeni.
Kevés az iskolaorvos
Magyarországon körülbelül 300 főfoglalkozású iskolaorvos dolgozik, ez elhanyagolható mennyiség a 9000 hazai oktatási intézményhez képest. Az intézmények többségében az iskola-egészségügyi tevékenységet házi (gyermek) orvosok és körzeti védőnők látják el. Az oltási rendnek megfelelő kampányoltások, járványveszély esetén egyéb oltások beadása, de a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás elleni harc is feladatuk.
A védőnők feladatai
A védőnői ellátás a magyar egészségügy sajátja. Míg a családorvost a lakosság szabadon választja meg, a védőnői ellátás területi elven működik, ami megnehezíti a családorvossal történő munka összehangolását. Az 5000 védőnő fontos szerepet játszik a nő, anya, csecsemő, gyermek, ifjúság és a család egészségvédelmében, a népegészségügyi feladatok kidolgozásában. Működését gyakran az iskolaorvossal karöltve végzi, feladatai az egészség valamennyi aspektusát érintik.
Részt vesz a testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés és személyes higiéné ellenőrzésében, fontos szerepe a tanácsadás, egészségoktatás és családlátogatás. Időközönként meglátogatja a várandós anyákat, gyermekágyas anyákat, újszülötteket, csecsemőket és kisgyermeket.
Lelki egészség
A mentálhigiéné a lelki egészséggel foglalkozó tudományág. A lelki egészség képessé teszi az embert, hogy az élet eseményeit kezelni tudja önbecsülése és jóléte révén. A nem megfelelő pszichés állapot számos betegség okozója. A LiViCordia-tanulmány például bebizonyította, hogy bizonyos védő lelki vonások csökkentik egyes kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulását.
Az elsődleges megelőzésbe tartozik a krízisintervenció, tehát, hogy megelőzzék a betegség kialakulását egy meglévő krízisállapot után (izolálódó személy, csonka családban élők, nyugdíjasok, munkanélküliek, hajléktalanok, beteg gyermeket nevelő szülő, szexuális zaklatásnak kitett egyének, veszélyeztetett gyermekek).
A legköltséghatékonyabb eljárás a megfelelő személyiségfejlődés elősegítése, amiben fontos szerepet játszanak a szülők, a tanárok és a pszichológusok.
Szekunder és tercier prevenció
A szekunder prevenció az egészségügyi problémák korai stádiumban való felismerésére fókuszál, a rendszeres vagy célzott egészségügyi szűréseket jelenti. Magas kockázati csoportokban már a betegség gyanúja előtt vizsgálatokkal kell szűrni.
A tercier prevenció az egészségi állapot krónikus hatásait csökkenti. Célja, hogy a betegségek életminőséget rontó, funkciózavart, tartós fájdalmat, tartós ellátást okozó állapotait megelőzze. Például a szív-, stroke-, daganatos, reumatológiai, alkohol- vagy drogbetegek rehabilitációja, de a tűcsereprogram is ebbe tartozik.
A prevenció paradoxona
A prevenció paradoxona azt fejezi ki, hogy eredményes, tömeges prevenció az abban résztvevő egyének számára ritkán érzékelhető közvetlen, személyes előnyként. Például nem lehet tudni, hogy ki az a konkrét személy, aki azért nem betegedett meg (és nem halt meg korán) szív- és érrendszeri betegségben, mert rendszeresen mozgott vagy abbahagyta a dohányzást. Vagy például a biztonsági övet sok ezer embernek kell rendszeresen használnia ahhoz, hogy egy motoros balesetet megelőzzön. Ezek miatt sokan elbagatellizálhatják a prevenció fontosságát.
Egy újabb paradoxon: várólisták
A magyar egészségügyben az elmúlt években irreálisan megnyúltak a várólisták, a legsúlyosabb, sürgős kezelést igénylő betegségeknél is akár hónapokba telhet, hogy társadalom-biztosítási alapon elvégezzék rajtuk szükséges vizsgálatot. Pedig ha a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, akkor a szűrővizsgálatokat is könnyen elérhetővé kéne tenni, de az intézmények anyagi helyzete lassan már a sürgős, életmentő vizsgálatokat sem teszi lehetővé. Ezért mára megjelentek olyan magáncégek, amik azzal hirdetik magukat, hogy ugyan borsos árat kell fizetni a vizsgálatokért, de cserébe nincs várólista. Az egyik ilyen cég szerint növekszik az egészségtudatos emberek száma, és ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a magánellátásban nyújtott diagnosztikai vizsgálatokra.
Az állami egészségügy nehéz helyzete miatt egyre nagyobb teret hódít az orvosi magánellátás. Akinek pénze van, inkább fizet, mert így nemcsak gyorsabb, de kellemesebb, kiszámíthatóbb, emberibb hangvételű vizsgálatokat, kezeléseket kaphat. Ebben a nagyobb biztosító társaságok különböző egészségbiztosítási programokkal nyújtanak segítséget.