Rengeteg szülő küzd azzal, hogy a gyermeke nem eszik jól, válogatós. Ennek jelei már kicsi gyermekkorban megjelen(het)nek. Érdemes odafigyelni erre, így már csírájában nyakon csíphető a probléma.
Az anyatej édeskés, ezért sokan (tévesen) azt gondolják, hogy a hozzátáplálás elején már édes dolgokkal kell a gyermeket megkínálni, hogy elfogadja.
Első tévhit: Az anyatej íze alapvetően édeskés, ám attól függően változik, hogy Te, mint anyuka miket fogyasztasz. A különféle ételek íze megjelenik az anyatejben. SŐT! Már az anyaméhben is érez a baba ízeket, és már akkor más ízt érez, ha mondjuk savanyút eszel, vagy ha édességet.
Tehát: érdemes minél változatosabban étkezni, hogy gyermekünk már a pocakunkban, vagy az anyatejjel minél több ízzel találkozzon, így sokkal jobb esélyekkel indulunk a hozzátáplálás során.
Második tévhit: olyat adjunk, amit elfogad
A hozzátáplálás során a baba saját, egyéni ritmusát kell szem előtt tartani. Az új ízek, állagok elfogadásában lehetnek visszaesések, ilyenkor jórészt betegség vagy fogzás állhat a háttérben. Ne arra gondoljunk először, hogy az adott ételt a gyermek nem szereti. Ha csak azokat variáljuk, amiket gond nélkül elfogad, saját magunk akasztjuk meg a gyermek fejlődési folyamatát az ízek tekintetében. A hozzátáplálás sok energiát és türelmet igényel, no és kreativitást. Ha valaminek ellenáll főzve, készíthetjük sütve is, keverhetünk hozzá a baba által már jól ismert és megszeretett alapanyagot. Majd a kedvelt alapanyag csökkentésével előbb-utóbb eljutunk oda, hogy babánk boldogan falatozza az első körben elutasított ételt.
Harmadik tévhit: ne aggódjunk a mennyiségen!
A harmadik csapda az, hogy aggódunk a baba által elfogyasztott étel mennyisége miatt, és hajlamosak vagyunk inkább olyat adni neki, amiről tudjuk, hogy szereti és amiből bőségesen fogyaszt. De gondoljuk csak végig! Mi felnőttek sem fogyasztunk ugyanannyit mondjuk ebédre nap nap után, számunkra is vannak ízletesebb, jobban kedvelt ételek, és vannak olyanok, amiket annyira nem szeretünk. De ugye mi sem mindennap a kedvenceinket esszük? Gyermekeink is így működnek, csak még aprók, és nem is feltétlenül tudják elmondani, hogy mi ízlik, mi nem, miből mennyit ennének. Figyeljünk jelzéseikre! Ne legyen mennyiségközpontú az étkezés! Ha ebédre nem fogyasztott olyan sokat, majd bőséggel uzsonnázik vagy vacsorázik. Bízzunk babáinkban!
A hozzátáplálás időszaka türelmet igényel, de közben mindig gondoljunk arra, hogy gyermekeink ízlése nagyjából 6 éves korig alakul. Minél többféle ízzel találkozik ez idő alatt, annál változatosabban fog enni később. Segítsük őket azzal, hogy a lehető legváltozatosabban tápláljuk őket!