Emberi fogyasztásra kizárólag a szelídgesztenye alkalmas. A szelídgesztenyefa rendkívül hosszú életű, 500-1000 évig is elél, Délkelet-Ázsiában és Kelet-Ázsiában őshonos.
A gesztenye vitamin- és ásványianyag-tartalma figyelemre méltó: B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamin, valamint a kálium-, magnézium-, vas-, réz- és foszfortartalma magas. E-vitamin-tartalma miatt fogyasztása különösen ajánlott lenne egész évben. Védi a szív-érrendszert. Rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózis kialakulását, valamint alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is. A leveléből készült tea nyálkahártyát nyugtató hatású, hörghurut esetén, görcsös köhögési rohamoknál, asztmánál használatos.
Élelmirost–tartalmának köszönhetően a gesztenye csökkenti az éhségérzetet, és jótékony hatással van a bélműködésre. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően a gabona- és burgonyafélék helyettesítőjeként is szolgálhat, illetve régen húspótlóként vagdalt készítéséhez is hasznosították tojás és sajt felhasználásával.
Süthetjük, főzhetjük, illetve mirelitként is megvásárolhatjuk. Ez utóbbi esetben semmiképpen ne gesztenyemasszát válasszunk, hanem a natúr változatot! Tölthetünk vele húst, készíthetünk belőle levest, köretet, kombinálhatjuk más zöldségekkel, készülhet belőle desszert is.
Babáknak keverhetjük burgonyával, rizzsel, csirkével, túróval vagy akár gyümölcsökkel: reszelt almával vagy meggyel.
A gesztenye sütése sem túl bonyolult, de érdemes szem előtt tartani néhány szabályt. Már a vásárláskor meg kell nézni, milyen. Ne legyen üreges, lyukacsos, de lehetőleg hazai legyen! A gestenyét mosás után 3 helyen szoktuk bevágni, majd beáztatjuk 2 órára. Az áztatás után leszűrjük, tepsibe tesszük a gesztenyét, picit vizet öntünk alá, majd 180 fokon 20 perc alatt megsütjük. Langyosan érdemes pucolni és enni, a felesleget tegyük fagyasztóba, különben kiszárad.