Mi a HPV?
Egy vírusról van szó, egyben egy vírusfertőzéses kórképről, amely egy még komolyabb megbetegedés előszobája. Gonosz láncolat ez: kezdetben a HPV (vagyis Humán papillómavírus) jelenik meg a szervezetben, amit HPV-fertőzés követhet, majd végül – a kezeken, a lábakon, a hangszalagon, a szájüregben, a végbéltájékon, leggyakrabban a nemi szerveken – apró szemölcsök vagy akár daganatos megbetegedések is jelentkezhetnek. A legrosszabb következménye a méhnyakrák, ami akár halálos lehet.
A HPV-t úgy kell elképzelni, mint egy bajkeverőt: önmagában rosszat jelent a jelenléte. Ráadásul több mint 130 kórokozó típusa létezik, és ezek más és más, úgynevezett daganatkeltő erőt mutatnak. A rossz hír az, hogy az aktív szexuális életet élő nők 80 százaléka élete során biztosan megfertőződik valamelyik HPV-típussal, a jó hír, hogy csak tíz százalékuknál okoz komolyabb bajt, és az ő két százalékuk az, akinél rákot megelőző állapot (a méhnyakrák kezdetleges, csak a hámra kiterjedő formája) is kialakul. Vagyis nem mindenki lesz rákbeteg, aki HPV-s, de szinte minden rákbetegnél ott van a HPV (a méhnyakrákból vett szövetminták 99,7 százalékában kimutatták a DNS-ét).
Hogyan kerül a szervezetünkbe?
A fentiekből következik, hogy elsősorban szexuális úton (orális, anális vagy hagyományos közösüléssel). Sajnos nem sokat jelent az, ha úgy gondoljuk, a partnerünk biztosan egészséges, hiszen sokszor tudtán kívül lehet vírushordozó, és fertőzhet. Ami bizonyítottan növeli a kockázatot: tizennyolc év alatt elkezdett nemi élet, gyakori partnerváltás, abortusz, gyulladások a szervezetben, legyengült immunrendszer, fogamzásgátló szedése és dohányzás.
Ki van veszélyben, és mennyire?
Ami a méhnyakrákot illeti, leginkább a harmincasok-negyvenesek veszélyeztetettek, de előfordul fiatalabb és idősebb korban is. A negyvenötnél fiatalabb nők esetében a második leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta. Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 1300 nő kap betegséggel kapcsolatos diagnózist, és 500-an meghalnak méhnyakrák következtében.
Hogyan veszed észre a HPV-t?
A tünetek attól függnek, hogy melyik vírusfajta hol jelent meg, és ott mit okozott. Egy erős szervezet és immunrendszer akár egy-két év alatt legyőzi a fertőzést anélkül, hogy észrevennéd, ha viszont tüneteket okoz, akkor azok vagy apró szemölcsök formájában jelentkeznek a nemi szerveken, vagy a méhszájon, méhnyakon alakul ki elváltozás. Ha már például te magad is rendellenes, élénkpiros vérzést vagy sárgás folyást tapasztalsz, félő, hogy nagyobb a baj. Ahogy nő a daganat, úgy előfordulhat deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés vagy széklet-, vizeletürítés is.
Jó hír viszont az, hogy ma már a tudomány ott tart, hogy a korai rákmegelőző állapotot is lehetséges felismerni, például otthoni, önmintavételes HPV-teszt segítségével, így időben léphetsz.
Az online, weboldalon keresztül megvásárolható, otthon is használható önmintavételes teszt ráadásul legalább 30 százalékkal érzékenyebb, mint a hagyományos citológiai mintavételi eljárás. Még azelőtt azonosítja a vírusokat a szervezetben, hogy bármiféle elváltozást okoztak volna. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy minden második rákos eset olyan nőnél fordul elő, aki jár szűrésre, és a rákos esetek harmadában a rendkívül súlyos betegség ellenére negatív citológiai eredményt kapott, pedig a citológiai rákszűrés feladata az lenne, hogy még a rák kialakulása előtt találja meg a problémát.
Visszatérhet a betegség?
Sajnos igen. Ez nem olyan, mint a bárányhimlő, hogy ha egyszer átestél rajta, akkor megmenekültél. A HPV-vel életünk során többször is megfertőződhetünk.
Ez borzasztó! Hogyan tudom elkerülni?
Megérkeztünk a leglényegesebb kérdéshez. Különösen nagy szerencse, hogy a fertőzés és az általa okozott betegségek nagyon jó eséllyel megelőzhetők. Vagyis – szemben más típusú rosszindulatú daganatokkal – méhnyakrákban szinte senkinek nem lenne szabad meghalnia. Két fegyverünk is van ellene: szűrés (akár az otthon is elvégezhető és pontosabb eredményt adó HPV-teszt segítségével) és védőoltás.
Mégis akkor hogyan lehetséges, hogy…
…Magyarországon háromszor annyi a halálos áldozat, mint Európa többi részén? Felmérések szerint a férfiak fele még csak nem is hallott a HPV-ről. A nők nagy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy tesznek is ellene. A nőknek csupán alig több mint 50 százaléka jár szűrésre, ráadásul a citológia a rákos eseteknek akár a 30 százalékát nem fedezi fel, a rákot megelőző, műtendő eseteknek pedig közel 50 százalékát véti el.