A húsvét ideje

Kuzmas Attila | 2009. Április 01.
A húsvét a "mozgó ünnepek" közé tartozik, a nagypéntek, a nagyszombat és a Húsvét hétfõ minden évben más és más idõpontra esik. Vajon miért alakult így?

Röviden azt válaszolhatnánk: mert így döntöttek. S ez az ünnep lényegén, mely szerint a jó győzedelmeskedik a gonosz fölött, az igaz a hamisság, az élet a halál fölött, nem változtat. Az emlékezés „sűrű jelen”.

Három németországi fiatalból egynek semmi fogalma sincs a húsvét jelentéséről és jelentőségéről – derült ki pár éve egy német közvélemény kutatás során. A 20 és 29 évesek 15 százaléka például úgy véli, hogy húsvétkor Jézus Krisztus születését ünnepli a kereszténység. Ennek a korcsoportnak három százaléka szerint húsvétkor Jézus házasságát ünneplik… A tudatlanság nem mindenhol ekkora mértékű, az ünnep pontos ideje azonban mindenkit naptárhasználatra kényszerít.

És honnan jött a nyúl?

A kedves húsvéti nyúl képzete, aki ajándékokat hoz és tojásokat hagy maga után, német földről honosodott meg nálunk. Eredetére kielégítő magyarázatot ez idáig nem sikerült. Első magyarázata szerint mindez tévedésen alapul: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése a Hase, azaz a nyúl jelentésű szót adja ki, s ez a félreértelmezés a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.

Szimbolikus magyarázata többek közt, hogy e szaporaságáról híres állat élethűen fejezi ki a természet ébredését.

A húsvét ideje

A dátum meghatározása körül már az ősegyházban is nagy viták voltak. Az alapvető nehézség az, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük, következésképpen már az őskeresztények is bizonytalanok voltak a húsvéti eseményekre való emlékezés időpontjában. További nehézséget jelentett számukra, hogy míg a zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, addig a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet.

A két húsvét belső tartalom szerinti szétválasztásának az igénye már a legkorábbi időkben is természetszerűen felmerült. Végül a római egyház a negyedik században, éppen azért, hogy a keresztény és zsidó húsvét dátum szerint is különbözzék egymástól, saját dátumhoz ragaszkodott.

A határozat a tavaszi napéjegyenlőség napját március 21-re rögzítette, majd úgy rendelkezett, hogy a keresztény húsvétot az ezt követő holdtölte utáni vasárnapon kell megtartani. Most, 2005-ben a napéjegyenlőség március 20-ára esik. Az igazi tavasz első napja március 19. és 21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából és a Föld újra termékennyé válik: ekkor elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később.

A 40 napos böjtből ered az ünnep magyar elnevezése is, a hústól való tartózkodás. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara.

Exit mobile version