Tojásfaállítás
| Furcsa húsvéti tárgyak |
A dánok egyik érdekes húsvéti szokása a ház fölött átdobott tojás. A lényege abban rejlik, hogy egy nyers tojást kell áthajítani a saját házunk felett úgy, hogy a másik oldalon a fűben landolva ne törjön össze. Ha kicsit elvétjük a távot, kiderül az is, mennyire jó szomszéd a szomszéd. A másik hagyomány a tojásfaállítás, ami új szokás itt. A tojást kifújják, kifestik, és színes szalagokkal faágakra akasztják. A tojásfa rendkívül dekoratív, ezért van, hogy hetekkel húsvét előtt felállítják.
Az akasztott zsemle esete
Angliában húsvét táján egy érdekes legenda terjedt el, miszerint réges-rég egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak, de soha többé nem tért haza. Az asszony nem tudott beletörődni fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntekjén este forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban bízva, hogy fia hazatalál és megéhezik. Érdekes módon a mai napig megmaradt a fiát hazaváró édesanya legendája, és ennek tiszteletére minden évben az egykori ház helyén álló ivóban kiakasztják a forró zsemlét. Ha a srác hazaérne, talán egy sörrel is megdobnák őt.
|
|
Piro-húsvét
A németországi Luegde városában minden húsvétkor megrendezik azt a látványos szertartást, melynek lényege, hogy a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez a szép télbúcsúztató hagyomány a lángoló tűzkerékkel a tavasz beköszöntét szimbolizálja. Reméljük, senki nem kerül a szalmakerekek útjába…
| Az ausztráloknál az erszényes nyúl (Bilby) a szimbólum húsvétkor |
Nyúltalanul
Furcsa módon az ausztráloknál a húsvétot szimbolizáló nyulak hiánya okoz problémát, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatóak a kis tapsifülesek. Kizárólag a bűvészek és az iskolák rendelkeznek nyúllal, de nekik is csak engedéllyel adják. Az elmúlt években az ausztrál erszényes nyúl vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában.
Manduladobálás + akasztás
Indul a mandula. Indul, mert eldobják. A húsvéti körmenet végén a portugáloknál a pap mandulával dobálja meg a szertartás résztvevőit, ami a termékenységet és a gyarapodást szimbolizálja. Nagyszombaton egyes helyeken Júdás árulására emlékezve felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt. Vidám dolgok ezek.
Húsvéti smaci
Az oroszok a feltámadás ünnepét követően háromszor csókolják meg egymást, és itt most nem a híres Honecker–Brezsnyev-csókra kell gondolni, ez csupán az arc megérintését szolgálja. Más az országban nem látni a húsvéti tojáson annyi emberábrázolást, mint itt. Sőt még Jézust is szabad ábrázolni az ünnepi kellékeken.
Korbácsolás
A csehek enyhén perverz és „veszélyes” szokása a korbácsolás húsvét hétfőjén, mikor is a fiúk elmennek a lányokhoz, hogy szimbolikusan a vesszőből font húsvéti korbáccsal ütögessék őket. A bátrabbak főként a lányok lába közé szeretnek csapkodni. Persze csak szimbolikusan… Néhány régióban a korbácsolás helyett a lányokat hideg vízzel öntik le, mint ahogy nálunk is szokás.
| A húsvéti tojások mellett a vesszőből font korbács is fontos kiegészítője a cseh húsvétnak |
Böjtbaba
| A böjti baba (Kyra Sarakosti) |
A böjti időszak kezdete a görögöknél a tiszta hétfővel kezdődik. Ekkor takarítják ki a házakat, és ezen a napon a gyerekek egy hétlábú papírbabát készítenek, melynek neve böjtasszony. A hét láb a böjt hét hetét jelképezi és a kis szadisták húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. A „tiszta hétfő” böjti előírásait általában mindenki betartja, de a következő hetek szigorú böjtjét már csak kevesen.
Tojásfogócska
Belgiumban minden évben megtartják a tojásvásárt, ahol megválasztják a Tojásherceget és a Tojáshercegnőt, akik a neves tisztséget egy évig viselik. Emellett a tojásfogó nevű játék is helyi sajátosság, melynek lényege, hogy húsvéthétfőn a helység szimbólumát képviselő tojással a templom harangjának magasságába kell célozni. A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek le, ezeket kell eltalálni az igazi tojásal. A játék során az „aranytojást” kell megkaparintani, akinek ez sikerül, készpénz üti a markát.
Húsvéton nincs húsvét
Bár a Hopp című vígjátéknak köszönhetően tudjuk, hogy a húsvéti nyúl lakhelye a Húsvét-szigeteken található, ennek ellenére arrafelé egyáltalán nem ünneplik a húsvétot. Ez annak tudható be, hogy a szigetet pogányok lakják, és a sziget is csak onnan kapta a nevét, hogy anno húsvétvasárnap fedezte fel egy környéken hajózgató holland admirális.