| Furcsa húsvéti szokások |
A Húsvét-szigetet, amely a polinéz szigetvilágban, a Csendes-óceán nyugati felén található, sokan emlegetik többes számban – szigetekként, tévesen. Van ugyan a közelében néhány aprócska szigetecske, de azok inkább csak sziklaszirtnek nevezhetők, és csupán a vándormadarak fészkelőhelyéül szolgálnak, az őslakosok számára azonban annál nagyobb jelentőséggel bírtak.
A legenda szerint úgy a 16. század környékén alakult ki a madárember-kultusz: a legerősebb és legbátrabb férfiemberek versengtek egymással a jeles „madárember” címért. Igazi megmérettetés volt ez: át kellett úszni a kis szigetre, és megszerezni a visszatérő csérek legelső tojását. A győztest madárembernek nevezték, adományokkal illették, és egy évig megkülönböztetett tisztelet övezte. Azt nem tudni, az évnek melyik időszakára esett a verseny napja, és hogy a tojásoknak mi lett a sorsuk, esetleg befestették-e őket…
Persze nemcsak a madáremberek kultikus avatóhelyszínei miatt landolnak itt a utazók a mintegy 5 órás repülőutat követően. A Húsvét-sziget egyedülálló látnivalói az óriási kőszobrok, a maoik. Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes sok száz évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy kőszerszámokkal kifaragjon, aztán farönkök segítségével a helyére szállítson 10–15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat. Több mint hatszáz moai „őrködik” körben a szigeten. Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek. A legtöbbjük a sziget belseje felé néz, egyetlen szoborcsoport kémleli csak kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.
A talányok és misztikumok szigetén az őslakosok közül a legtöbben lóháton közlekednek, a legtöbb esetben csupán a turisták használnak gépjárművet. Ennek ellenére ne úgy képzeljük el a helyet, mint valami elhagyatott szigetet: van itt is luxusszálloda, pálmafás, finom homokos strand, koktélok, valamint egzotikus táncbemutatóra épülő show-műsor is…
A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban egykor betelepült őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező. A Húsvét nevet egyébként akkor kapta a sziget, amikor 1722 húsvétján egy holland expedíció felfedezte. A Húsvét-sziget, amely egy parányi kis földdarabka (területe mindössze 166 km²) a világ másik felén, a legközelebbi emberlakta helytől, Chilétől 3600 km-re fekszik, így a legelszigeteltebb hely a világon.
A Húsvét-sziget büszkélkedhet a világ egyik leghosszabb kifutópályájával: amerikai űrrepülők vészleszállóhelye is ez. Persze ez nem az a hely lesz, ahova gyakran járunk nyaralni: egy utazás ide repülőjeggyel együtt 1,6 millió forint körüli összegbe kerül. Ez egy utazási iroda által szervezett utat jelent, több polinéz sziget meglátogatásával.