| Ha egzotikus falatokra vágynál, mutatunk neked rögtön fél tucatot! |
Tony Indiából
Appam, curry és sok zöldség
India déli részéből, a Kerala nevű tartományból származom, a nyelvjárás miatt Mallusnak is neveznek bennünket. A mi régiónkra különösen jellemző, hogy sokféle és intenzív fűszert használunk az ételekben. Igazából nincs is olyan, hogy tipikus indiai konyha, mert olyan sokféle az ország. Különböző nyelvjárásokat, nyelveket beszélünk, eltérő vallásúak vagyunk, így az ételeink összehasonlíthatatlanok. Keralában nagy a keresztény populáció, magam is az vagyok, így a húsvétot is ünnepeltük otthon.
Ennek a legfontosabb része a vasárnapi reggeli, miután hazatérünk a templomból. Amióta Budapesten élek, még inkább igyekszem tartani magam ehhez a szokáshoz. Így egy kicsit úgy érezhetem magam, mintha otthon lennék. Ilyenkor elképzelhetetlen, hogy ne kerüljön az asztalra appam, ez a lepény- vagy palacsintaféleség, tojásos curry és zöldséges ragu. Szerencsére ezekhez a curryn kívül nem kell különleges alapanyag, úgyhogy ezeket bárhol be tudom szerezni.
Frank Hollandiából
Multikulti a konyhában is
Gyakorlatilag 18 éves korom óta külföldön élem az életem. Voltam haditudósító a Balkánon, éveken át laktam a Közel-Keleten, Angliába már családostul költöztem, a fiunk ott járt óvodába és kezdte az iskolát, most pedig New York az ideiglenes otthonunk. Én korábban nem tartottam a húsvétot, de a feleségem magyar, így ő ilyenkor azért belecsempészi a magyar konyha ízeit az ételekbe. A sonkával még mindig nem tudtam megbarátkozni igazán, de a tormát kifejezetten kedvelem. Különösen ha egy jó rozét is ihatok mellé. Mivel multikulti család vagyunk, a konyhánk is elég fúziós. Húsvétkor pláne! A feleségem hozza a sonkát és a tojást, én pedig a spárgát és a halat. Volt már, hogy egy ételen belül is megpróbáltuk összekeverni ezeket az ízeket. De az eredmény alapján nem hinném, hogy viszontlátom valamelyik Michelin-csillagos étterem étlapján.
Celestine Nigériából
Lakoma kunuval és zobóval
Nigériából, ahonnan származom, a húsvét az egyik legnagyobb ünnep! És nem csak a keresztényeknek, ilyenkor a muszlimok is csatlakoznak a barátaikhoz. Az össznépi ünneplés leginkább azt jelenti, hogy folyamatosan eszünk! Tényleg, ilyenkor minden az asztalra kerül. Rizs, csirke, pulyka, marhahús, főzőbanán, batáta, hal, húsos pite vagy más, helyi alapanyag. Gyakorlatilag kiapadhatatlan a lista, úgyhogy inkább azt mondom, a menü családonként más és más. És ilyenkor beindul az össznépi vendégjárás: átjönnek a szomszédok, az ismerősök, a barátok, és együtt eszünk.
Ha pedig elfogyna, megyünk valaki máshoz. Például ilyenkor látogatjuk meg a távolabb élő rokonokat. Most már évek óta Magyarországon élek, és ilyenkor igyekszem minél nagyobb lakomákat tartani, mert jó nézni, ahogy sok ember együtt eszik. Csak azt sajnálom egy kicsit, hogy a jellegzetesen nigériai italokból, mint a kunu és a zobo, csak akkor tudom megkínálni őket, ha előtte voltam otthon a szüleimnél, mert Budapesten ezeket sehol nem lehet kapni.