A sziklakertben változatos élőhelyekről származó, többé-kevésbé hasonló igényű növényeket tarthatunk együtt. Némelyek a havasokból vagy száraz, kopár középhegységekből származnak, mások pedig füves sztyeppéken, hideg sivatagokban vagy mediterrán hegyvidékeken tenyésznek.
Ahhoz, hogy a sziklakert tetszetős legyen, és megfelelő élőhelyet biztosítson a növények számára, gondosan kell megválasztanunk a helyet, előkészíteni a területet, majd megépíteni a sziklakertet. A magas hegyekből való növények érzékenyek a talaj túlzott felmelegedésére, ezt a nagyobb méretű kövek megakadályozzák. A perzselő napsütést nem tűrő növényeknek egy nagyobb kő árnyékában, vagy ha nagy a sziklakert, akkor annak árnyékos északi vagy keleti oldalán alakíthatunk ki megfelelő otthont.
| Sziklakertet építenék » Sziklakert gyomirtása » |
Hová építsünk sziklakertet?
A célnak bármilyen talajú kert megfelel, de a laza, jó vízvezető képességű talaj a legelőnyösebb. A kötött, agyagos talajon ugyanis többletmunkát jelent a megfelelő drénágy, vízelvezető réteg elkészítése.
A lejtős területek általában tökéletesek egy sziklakert számára, különösen akkor, ha déli fekvésű lejtőnk van. A sziklakertágynak árnyékos területtel, északkal és délkelettel kell szembenéznie.
Kerüljük a fagyzugos, erősen szeles, huzatos helyeket.
A beültetésre szánt növényektől függően választhatunk nyílt, napos, illetve árnyas helyeket.
Egy sziklakert építése ideális megoldás a kellemetlen lejtők hasznosítására, ahol a fűnyírás vagy a talajkezelés nehézkes lenne.
Válasszunk sziklát!
Jók a vulkanikus kőzetek, a gránit, a bazalt, az andezit, és az üledékes kőzetek is, a mészkő, a dolomit, kivéve, ha mészkerülő növények is lesznek a sziklakertben. A homokkő is megfelelő. A látvány szempontjából fontos, hogy a kövek színe egységes legyen. A legszebbek a természet által koptatott darabok. Apró kavicsokból nem lehet szép sziklakertet építeni, inkább nagyméretű köveket válasszunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a köveket meg kell tudnunk mozgatni, tehát azok, amiket két ember nem tud kényelmesen beépíteni, kerülendők. A kövek lehetnek különféle formájúak, szinte mindegyiket jól el lehet helyezni.
A lapos kövek eső idején segítenek a csapadékvíz elvezetésében a lejtős területeken, a szélesebb, nagyobb darabok pedig használhatók ülőfelületként.
| Sziklakerttípusok |
• Lapos sziklakert – Ha nagyobb méretű, laposabb sziklákat illesztünk szorosan egymás mellé, és csak néhány centiméteres rést hagyunk közöttük, ide ültethetünk sziklahasadékban lakó növényeket.
• Lépcsőzetes sziklakert – Ha megfelelő méretű lejtős terület és sok kő áll a rendelkezésünkre, építhetünk nagyméretű, lépcsőzetes sziklakertet, ahol az egyes teraszok sok helyet biztosítanak növényeink számára.
• Sziklakerti ágyás – Kisebb kertekben ideális az emelt sziklakerti ágyás, mely 40–80 cm falmagasságú, szabályos vagy szabálytalan alapterületű ágy. Az emelt ágy fala lehet terméskő, de készíthetők szép emelt ágyak téglából és fából.
• Teknőkert – Ha egy emelt sziklakerti ágyásra való helyünk sincs a kertben, építhetünk teknőkertet. Az ilyen – apró termetű növényeket befogadó – kertecske alapja ideális esetben egy kőből készült nagyobb edény. Az ültetőközeget és a vízelvezető réteget a növények igényeinek figyelembevételével válasszuk meg. A teknőkert felszínének kialakításakor egy miniatűr természetes sziklafelszín létrehozására törekedjünk.
• Sziklacsoport – Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki egy sziklacsoportot. A sziklákat süllyesszük a talajba, mintha azok kiálló szórványkövek lennének. A kövek környékét ültessük be olyan alacsonyabb évelő növényekkel, melyek nem igényelnek különösen jó vízáteresztő képességű talajt.
| A sziklakert építése – lépésről lépésre |
Miután kijelöltük a sziklakert helyét, tisztítsuk meg a területet a gyomoktól, és alakítsuk ki a vízelvezető réteget. Legjobb, ha a helyről 30-40 cm mélységben eltávolítjuk a termőtalajt, majd ezt a felületet feltöltjük durva murvával, kőtörmelékkel. A legnagyobb ellenségek az évelő gyomnövények, ezek közül is leginkább az agresszívan terjedő tarackoló fajok.
A legfontosabb követelmény a sziklakert talajával szemben, amely lehet a saját kertünk talaja is, hogy jó vízelvezető képességű legyen. Ezért fele arányban apró murvát vagy durva szemű homokot kell az alapanyaghoz keverni. A keverék akkor megfelelően vízvezető, ha a rálocsolt víz azonnal keresztüljárja, nem ül meg a tetején.
A sziklakertet a sziklákból és a laza talajkeverékből együtt állítsuk össze. A sziklák adják az alapot, melyek közeit a talajkeverékkel töltjük fel. Ne emeljünk földkupacot, amelyet teletűzdelünk gondosan megválasztott kövekkel, mert hamarosan megsüllyed. A sziklakert alapját alkotó sziklák lehetnek akár betontömbök is, senki sem látja őket. A hézagokat folyamatosan töltsük fel az előre elkészített talajkeverékkel, jól nyomkodjuk a földet a kövek közé.
| Sziklakerti növények |
Fontos, hogy a kő domináljon, ne a növény. A legkedvezőbb arány, ha a felület egyharmadát borítja a növényzet, a többi részt a sziklák és a köréjük tett murva foglalja el.
Sziklakertben jól mutatnak:
• a tűlevelű örökzöldek,
• a törpecserjék,
• a hagymás évelők,
• a törpe virágzó évelők,
• az egynyári növények.
Érdemes a formára is figyelmet fordítani:
• gömb alakú – Thuja occidentalis “Danica”,
• párnát alkotó – Pinus mugo var. pumilio,
• elterülő, talajtakaró – Juniperus communis “Repanda”,
• oszlopos – Juniperus communis “Sentinel”,
• színes levelűek – Juniperus squamata “Blue Star”.
Tipp: Ha egy kő a szállítás vagy a sziklakertépítés során megsérül, a következő masszával segíthetünk rajta: tegyünk három rész agyagot egy rész joghurthoz, és keverjük addig, míg fogkrémállagú nem lesz. Vigyük fel az anyagot a sziklákra. A joghurt olyan enzimeket tartalmaz, melyek serkentik a zuzmók és mohák megtelepedését, növekedését a sziklakertünkben.
Forrás: Sziklakert – a sziklakert építése házilag – sziklakert építési anyagok »