Mediterrán hangulatban: így csíráztass narancsmagot!

Manapság már szinte minden népszerű zöldség, fűszer és gyümölcs megtalálható a boltokban, de ez nem volt mindig így! Sőt boltok sem voltak nagyon, inkább piacokról, vásárokról és saját termelésből biztosították a vitaminokat nagyanyáink. A fűszerszámok szinte elérhetetlenül drágák voltak, ízesítéshez vagy vadnövényeket, vagy gyümölcsöket, lekvárokat használtak nem is olyan távoli elődeink.

Ananászok az Esterházyaknál

A banán, a narancs és az ananász csak szenzációszámba menő ritkaság volt a mindennapi asztalokon, vagy egy-egy távoli földrészt megjárt kereskedő kínálatában. Az ananász nagy szenzációnak számított középkori kertészek köreiben, üvegházas termesztését egy magára valamit is adó nemesi kertészetben  a szakma csúcsának tartották. Érdekesség, hogy a kismartoni Esterházy-kastély üvegházaiban jelentősnek mondható mennyiséget termeltek.

Ami ma, a mi éghajlatunkról elutazva már biztosan a mediterrán romantikát, a tenger közelségét jelenti, az a pálma- és narancsfák megjelenése. Termő citromligetek, kivadult narancsosok jelzik, hogy melegebb vidékekre érkeztünk.

Házikertész is nevelhet citromfácskát

Az itthoni szemfüles kiskertésznek és háziasszonynak nem is kell sok, hogy a citromok, narancsok, mandarinok magjait kiszedje, és itthon citrusfa nevelésével próbálkozzon. Az eredeti élőhelyhez képesti viszonylag csekély hőmérséklet-különbség ezt a dolgot nem is teszi olyannyira nehézzé. De már a viktoriánus kor fémkeretes üvegházai vagy a múlt századelő polgári télikertes erkélyeinek is dísze és büszkesége volt egy-egy akár termő citrom- vagy vad, zöld gyümölcsöt érlelő citrusfa.

A növényke egyike a legrégebb óta termesztett, nemesített gyümölcsnek, eredeti, vad fajtáját gyakorlatilag már azonosítani sem lehet. Méretben a mandarintól a pomelóig terjed, ízben a mézédes narancstól a szinte csak „héjat” termő, kandírozásra használt változatokig. Ugyan nem lehet megmondanunk, hogy egy magból termő növény vagy valamilyen meddő alany fog fejlődni, de kinézetre mindegyik fácska hasonló lesz. Bőrszerű, citrusos illatú levelek, tüskés, szürkés fás száron. Egy jól sikerült szaporítás vagy későbbi ráoltás rendkívül bőséges terméssel ajándékozhatja meg a figyelmes házikertészt.

Mostanában kész, termő díszmandarinbokrok is elérhetőek, illetve a kertészetek szinte mindegyik egzotikusabb és jól nevelhető változatot raktáraikban tartják. De így hova lesz a saját nevelés izgalma? Annak kiderítése, hogy termő vagy oltásra váró növény lett a bolti mandarinból? Ugyan a citrusok jelentős részét éretlenül szedik, és útközbeni utóérlelést folytatnak, nagy a valószínűsége, hogy csíraképes, egészséges magokat tudunk a gyümölcsökből kivenni.

Így csíráztasd!

A csíráztatást valójában nem is kell túlbonyolítani. A mi saját, ma már 1-4 méteres fáink végtelenül egyszerűen „keletkeztek”. A kezünk ügyébe kerülő magokat egy bármilyen cserépbe, bármilyen földbe 1-3 cm mélyre eldugdostuk. Kevés öntözés, és 4-6 héten belül jellegzetesen üde, sötétzöld leveleivel megjelent a kicsiny hajtás.

Ha korai időszakában megkapja a megfelelő meleget, ami csak elégséges szobahőmérsékletet jelent, akkor fejlődése töretlen lesz. Arra ügyeljünk, hogy beltereink száraz levegőjét a már nagyobb, többet párologtató fácskák nehezebben viselik, és levélszáradással reagálnak. Néha porlasztott vízzel kedveskedjünk nekik, a már nagyobb, 20-40 cm magas növényeket speciális citrusföldbe ültethetjük, és már fajtaspecifikus tápoldatot is vásárolhatunk hozzájuk.

A májusi fagyok biztos elmúltával egészen késő őszig a szabadban tarthatjuk fáinkat, átteleltetni viszont világos, fagymentes és párás helyen kell majd őket, ügyelve arra, hogy földjük kicsit mindig nedves maradjon. Elég egyszer ráérezni, hogy milyen egyszerűen lesz egy eldugott magból mediterrán növényünk, és néhány éven belül egész citrusliget díszítheti kertünket és szobáinkat, közelebb hozva hozzánk a messzi dél hangulatát.