A nagy csalán (Urtica dioica) akár másfél méter magasra növő, a számára kedvező helyen sűrű, összefüggő állományt fejlesztő gyomnövény. Sokágú, igen erős gyökérzete messzire elkúszó tarackokat fejleszt. Szárai tavasszal szinte szemlátomást nőnek, szaporodnak. Hajtásai és levelei haragoszöldek, sűrűn fullánkszőrökkel fedettek. Kétlaki virágaik jelentéktelenek, füzérben állnak és május végétől az őszi fagyokig nyílnak.
Levesbe, főzelékbe
A fiatal hajtásai számos értékes anyagot tartalmaznak, főzelék és leves készítésére, valamint kacsa- és libanövendékek takarmányaként használhatók. Régen a rostjából fonalat, abból pedig igen finom vásznat gyártottak.
| Fotó: amyglaze.com |
A biokertészek eredményesen használják a hígított csalánlevet a levéltetvek elleni védekezésben. Kísérletileg bizonyított tény, hogy a csalánlével permetezett növények bőrszövetei megvastagodnak, ezért a gombafonalak nehezebben hatolnak át rajtuk.
Mire jó és mire veszélyes a csalán? Tovább a Hobbikert.hu oldalra >>
