Nem motivál a haspólók látványa. Sőt, kifejezetten zavar. Akkor is zavart, amikor kockás hasam volt, mert sokat sportoltam, és a kis bevágásokkal répát lehetett volna reszelni rajtuk. A rengeteg munka és egyéb gondok kicsit módosítottak az életemen, épp hogy újra mozogni kezdtem (az egészségemért), és bevallom, van pici háj a hasamon. És én szeretem, mert volt, hogy befelé horpadt a stressztől, így meg kicsit formásabb vagyok.
És, hogy miért zavarnak a haspólók? Mert csak. Őszintén nem tudom. És hogy ez kit érdekel? Szerencsére senkit, de eddig nem is éreztem, hogy ezt hangoztatnom kellene, mivel triviális baromság.
Hozzáteszem, az én fóbiám, nemtetszésem, nevezzük aminek akarjuk, senkiben sem keltett volna rossz érzést. Ugyanis, ha valaki ad a véleményemre, legfeljebb nem veszi fel a haspólót. De mi van akkor, ha a nemtetszésem olyasmire irányul, amiről adott esetben az illető nem tehet, vagy nem tud rajta változtatni most? Vagy esetleg soha? És én ennek a nemtetszésemnek a több tízezres vagy százezres követőtáborom vagy a média előtt hangot adok.
Igen, jól sejtitek, a reklámok és egyes influencerek verték ki nálam a biztosítékot. Utóbbiak nevében ugye eleve benne van, hogy befolyásolók, nem véletlenül fizetnek nekik cégek, hogy eladják a termékeiket. És az erejük miatt ijedtem meg egy kicsit.
(Fotó: Pixabay)
Ha bárki azt hinné, hogy úgy általában van bajom velük, az téved. Távol áll tőlem mindenféle általánosítás, az én skálám elég széles, nincs fekete vagy fehér. Már csak azért sem, mert akadnak olyanok is, akik szimplán ismeretet terjesztenek. Ilyen-olyan témában, ártalmatlanul. Oda néha beficcen egy reklám, fel is tüntetik, hogy az az, jöhet a következő filmkritika vagy sminktipp, esetleg recept, akármi. Pont. És egészen addig pont, amíg csak ezzel foglalkoznak. Utána azonban, amikor véleményt nyilvánítanak, jöhetnek a gondok (ahogy nyilván nálam is).
Történt ugyanis, hogy egy modell, énekes, szépség influencer minapi megszólalása elég nagy vihart kavart a közösségi médiában (a kommentek minősége, milyensége és alpárisága amúgy elszomorító, de ez egy másik cikk témája lenne), ennek hatására pedig megint egy kicsit jobban utánanéztem annak, hogy tulajdonképpen mit is kapnak a követők, akik olyan nőket figyelnek, akiknek a legtöbb képe arról szól, hogy ők szépek és csinosak, vannak valahol, még egyszer mondom, szépen és csinosan.
Nem akarom megnevezni az illetőt – bár úgyis, sokaknak egyértelmű lesz –, aki a fenti hőbörgést kiváltotta azzal, hogy azt mondta, őt nem motiválja, amikor valaki kiteszi a kis háját és sminknélküliségét a közösségi oldalakra, vagy amikor meglát egy ilyen illetőt a gymben. Őt azok motiválják, akik ha fáradtak, ha nem, szépek, és mozognak. Mindezzel párhuzamosan kitett egy, amúgy dicséretre méltóan őszinte képsorozatot is a saját oldalára, műtétek, testi tökéletlenségek – éppen ezért nem is értettem az egészet, a tudományom megállt.
A legtöbb emberhez mégis a kiszólása jutott el, nyilván, mivel más is megrökönyödött rajta. Nem azt mondta, hogy az egészségtelen test zavarja, félti az embereket a túlsúly okozta károsodástól. Nem. Őt a kis háj nem motiválja. És szépíthetjük a történetet, akinek van éppen olyan kis hája, vagy nagy, ami zavarja, az most ettől a megszólalástól kapott egy újabb, kéretlen pofont.
Azért nem nevezem meg a hölgyet, mert nincs egyedül ezzel a gondolatával, kár lenne minden szempontból pellengérre állítani, arról nem beszélve, hogy sok területen dolgozik is, nem csak szépeket posztol, és szinte biztos vagyok benne, hogy nem akar rosszat. És nem is ő a lényeg.
De.
Görgettem, görgettem, sok-sok profilon görgettem, és azon túl, hogy itt-ott befigyelt egy-egy nem túl előnyös felvétel pár őszinteséggel, mint karikás szemek (…) nem sok változatosságot fedeztem fel az oldalakon. Mármint a befolyásoló, azaz influencer oldalakon, márpedig, nekem ehhez a szóhoz felelősség is tartozik. Vagy tartozna.
Most erre mondhatnánk, hogy oké, de neki csak ez a dolga, ezért kapja a pénzt a márkától, szponzorálják, hogy csinos legyen, a képek guszták és trendik. Még ebbe sem tudok igazán belekötni, ha pusztán egy réteget nézek a történetből.
Lehet ez az oka annak, hogy sokakkal ellentétben nem is őket teszem felelőssé azért a kárért, amit sokszor okoznak.
Ha ugyanis a márka, amely szponzorálja őket, illetve a követők, akik már felnőttek, nem támogatnák, illetve kukkolnák és ajnároznák „De szép vagy ma is, gyönyörű” és hasonló kommentekkel, akkor ők sem lennének. Vagy máshogy lennének, mert ennyi kevés lenne.
A valóságshow és társasmagány évezredében hiába, ez lehetetlen küldetés, és nagyon sok fiatal, tinédzser is követi őket. Olyanok, akik megkapják a fiúktól, hogy laposak, hogy nagy a seggük, hogy a másik csaj jobb, egymástól azt, hogy nem elég trendi a cuccuk, a telójuk, nem elég microblade-elt a szemöldökük. Anya és apa meg jó esetben pislog, hogy mi van, rossz esetben lövése nincs arról, hogy a gyerek miért kuksol a szobájában, mert nem akar neki megnyílni.
De, ha tudja is, nem valószínű, hogy átlaganyuka 10 alkalmas lipokezelést akar vagy tud venni közel százezerért (ahogyan azt hirdette egy influencer, Mindennapi Lány hashtaggel), de lehet, infratrainerre sem futja neki. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy olyan ruhákra sem, olyan kocsira, nyaralásra, telelésre sem, lehet, hogy még egy latte macchiátóra sem, ami ezeknek az oldalaknak a kelléke.
A fiatal pedig nézi, issza a szavait, influencer akar lenni, szép, csinos, utazni akar és lipokezelést a 9-től 5-ig műszak helyett. Amikor pedig a példakép azt mondja, nem motiváló a kitett kis háj, a felnőttek többsége legyint, a kislány azonban befordul. Nyilván, nem akarja majd azt a kis hájat sem, ami lehet, hogy ott sincs. Aki lehet, hogy szintén nem legyint, az a szülés utáni nő, a két munkahelyen dolgozó nő, a válófélben lévő nő, akinek pont most éppen van egy kis feleslege (vagy sok), esetleg rohadtul nem volt ideje sminkelni, mert ő nem volt fotósúton aznap (itt jegyezném meg, hogy bőrgyógyászok szerint nem jó sminkben edzeni és aludni sem, nem tesz jót a bőrnek), az, akinek épp nincs önbizalma, önértékelése, szar passzban van, és éppen minden íztelen. Hogy ő nem motiváló, bocsi. Mert a motiváló csak az lehet, ami szép és ízléses, mindig a helyén van.
Mindeközben a celebek sminkben, motiváltan, háj nélkül edzenek a dzsimben. És jól teszik, csinálják, az esztétikum mindig szép, pláne akkor, ha az egészséget promotálja, itt azonban, valljuk be, nem utóbbiról volt szó. És ez igenis baj. Így aztán jó lenne, ha elszámolna mindenki kettőig amikor mikrofont tesznek elé, és akkor is, amikor kiteszi az ingyenes utazását és narancsbőrtelenítését, esetleg magánrepülőzését azzal, hogy just for fun, everyday girl. Mert a túl tökéletes élet hajszolása klinikailag bizonyítottan beteggé fog tenni. És ha mutatják, ha nem, az ő életük sem az.
Megint mondhatjuk, hogy ez, amin itt morgok, nem új keletű dolog, régen is voltak sztárok meggondolatlan megnyilvánulásokkal. Nagy különbség azonban, hogy ma, hála a minden nappal csak szaporodó influencergárdának és pár ezer forintos netelőfizetésnek, két ujjnyomásnyira van az elérhető, irdatlan mennyiségű tartalom. És nem mindegy, hány felől kapjuk az igét. És milyet.
Felelősség. Ez az egy, ami hiányzik a pozitív életet, szemléletet sugárzó oldalakról. És egy kis valóság. Ami, mielőtt bárki azt gondolná, nem kell hogy primitív legyen vagy prosztó, nem kell hogy magánügy vagy csúfság legyen, csak kicsit hétköznapi és esendő. Gyakrabban.
Ez annak is a felelőssége, aki ennek az ellenkezőjét támogatja. Legyen az felnőtt ember, vagy márka.