Minden, amit a kaucióról tudnod kell

Vizler-Nyirádi Luca | 2022. Október 24.
Kaució vagy kaukció – sokszor még magát a szót sem tudjuk helyesen, arról pedig még kevesebbet tudunk, hogy az ingatlanpiacon kinek, mikor, mire jár, mire hogyan költhető el, és hogyan szerezhetjük vissza, ha valóban visszajár. A kérdések tisztázásában Dr. Böröcz Helga közjegyző volt a segítségünkre.

A kaució többnyire pénzbiztosítékot takar és a cautio (óvatosság) szóból származik. A köznapi kaució szó tartalmával megegyező – Polgári Törvénykönyv szerinti – óvadék a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének biztosítéka. Arra az esetre szolgál biztosítékul, ha az óvadékot adó fél valami oknál fogva nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ingatlan hasznosítása esetén a bérbeadó jogszabály szerint nem köteles kauciót kérni a bérlőtől, azonban a kaució védelmet nyújt az ingatlant ért esetleges károk ellen.

Miért fontos közjegyzőt bevonni a szerződésbe?

Dr. Böröcz Helga közjegyző tapasztalata szerint gyakran előfordul, hogy a résztvevők nem olvassák el a bérleti szerződés tartalmát, pedig nagyon fontos, hogy a szerződő felek érdeke pontosan rögzítve legyen. A bérleti jogviszony a magyar jogrendben viszonylag kötöttségek nélküli: lényegében bármit belefoglalhatunk ingatlan bérbeadása esetén, amit jogszabály nem tilt, azonban pont emiatt érdemes jó pár dologra odafigyelni. Először is mindenképpen érdemes írásba foglalni. Ajánlott óvatosnak lenni a különböző oldalakról letöltött, ismerősöktől megszerzett szerződésmintákkal, mert minden jogviszony egyedi. A bérleti szerződést mindig a szerződő felek pontos viszonyainak feltérképezése után, a felek között létrejött megállapodásnak megfelelően az adott ügyre kell szabni. Szerencsére egyre többen fordulnak az érintettek közül jogász szakemberhez, közjegyző vagy ügyvéd közreműködését kérve az ügyletben.

Sajnos az internetről és ismerősökből beszerzett minták nem minden esetben fedik le a speciális egyedi körülményeinket.

A bérleti jogviszonyt szabályozó bérleti szerződés érvényességéhez alapvetően nincs szükség közjegyzői vagy ügyvédi közreműködésre, az akár szóbeli megállapodással is létrejön.

Azonban mindenképp érdemes írásba foglalni, mert a szóbeli egyezségre egy vita esetén másképp emlékszik a két fél. Amennyiben magánokiratban szerződnek – azaz maguk készítik a szerződést, vagy egy ügyvédet kérnek meg erre –, ha komolyabb probléma adódik a szerződő felek között, például nem fizet a bérlő vagy nem akar kiköltözni a jogviszony megszűnésekor, vagy a bérbeadó nem akarja visszafizetni a kauciót, akkor ezt a vitát rendszerint csak bírósági úton lehet rendezni. Ezt lehet megelőzni azzal, ha a bérleti jogviszony létrejöttekor a szerződő felek felkeresik a közjegyzőt és akár magát a bérleti szerződést közokiratba foglaltatják vagy a bérlő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz; ezáltal közvetlenül végrehajtható okirat keletkezik. 

Fontos tudnivalók a kaucióról

• Nem lehet indokolatlanul magas (általában három havi lakbérnek megfelelő összegnél magasabb) összeget kérni biztosíték gyanánt: közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés esetén a közjegyző feladata, hogy figyeljen erre szerződéskötéskor.

• A bérleti szerződésben kell rögzíteni a kaució át- és visszaadásának feltételeit, a jog nem ad lehetőséget önkényes joggyakorlásra, önbíráskodásra, azaz a kaució „öncélú”, a szerződéstől eltérő felhasználására.

• A bérleti jogviszony kezdetekor – a természetes állagromlás figyelembevétele mellett – célszerű dokumentálni a bérlemény állapotát a későbbi viták elkerülése miatt; nem kötelezhető olyan kár megtérítésére a bérlő (és ebből eredően ez a kár a kaucióból se vonható le), amely a természetes állagromlás következménye (például, kopottabb lett a parketta a lakásban).

• Ha a bérlő szerződésszerűen teljesít, és az ingatlant is olyan állapotban adja vissza, ahogy azt a bérleti időszak elején átvette, akkor a kaució teljes egészében visszajár.

Mindenkinek más az elképzelése, mire kell a kaució

Még beköltözés előtt fontos átbeszélni, hogy mire való pontosan a kaució, mert gyakran előfordul, hogy a bérlőnek és a bérbeadónak más elképzelései vannak a felhasználásáról, és ha a jó viszony megromlik, mindenki az egyéni érdekeinek megfelelően szeretné majd azt felhasználni; ekkor nagyon hasznos a precízen elkészített bérleti szerződés.

„Ha hiányos vagy nem egyértelmű a bérleti szerződés tartalma, az mindkét félnek kockázat. A közjegyző vagy a szerződést szerkesztő ügyvéd olyan részletekre is ügyel, amelyre a résztvevők talán nem is gondolnak. 

A kaució elsősorban arra való, hogy abból az ingatlanban keletkezett károkat rendezze a bérbeadó, ha olyan helyzet állt elő, hogy a bérlő ezt nem tette meg.

A bérlő költsége, ha csöpög a csap

A felmerülő költségek közti határvonalat a közjegyző szerint úgy lehet legkönnyebben meghúzni, hogy a bérlemény működtetésével kapcsolatos mindennapi költségek – például a csepegő csap javítása vagy a kiégett izzó pótlása – a bérlő kötelezettsége, melyeket neki kell vállalnia. Az ingatlan állagmegóvásával kapcsolatos költségek– például a kazán javíttatása – azonban a bérbeadó dolga.

„Az erre fordított beruházásokat mindenféleképp célszerű írásban rögzíteni a későbbi esetleges viták elkerülése érdekében, vagy akár ezt is szerződésben szabályozni, utólag pedig írásban dokumentálni és számlákkal igazolni.”

Fotó: Profimedia

Kiköltözéskor az eredeti állapot visszaállítása a cél – ha ez nem teljesül, akkor jöhet a kaució

A bérlő kötelezettsége, hogy olyan állapotban szolgáltassa vissza a bérleményt, ahogy ő azt birtokba vette (nem számítva a természetes állagromlást). Ha ezt a bérlő megtagadja vagy nem tesz neki eleget, akkor a bérbeadó szigorú elszámolás mellett felhasználhatja a kaució összegét a helyreállításra.

Az ingatlannak nem mindennap kell úgy kinéznie, mint amikor bérbe vettük

Megállapodás kérdése, de nem életszerű, hogy a bérlő azt vállalja, hogy az ingatlan mindennap úgy fog kinézni, amilyen az eredeti állapotában volt; a bérlő azt vállalja, hogy eredeti állapotában bocsátja vissza az ingatlant. Tehát, ha a bérleti jogviszony ideje alatt az ingatlan falai elkoszolódtak, de a jogviszony még nem telt le, az önmagában nem ok a kaució felhasználására. A jog nem zárja ki, hogy a bérbeadó a bérlővel előre egyeztetett időpontban ellenőrizze az ingatlan állapotát, de önkényesen nem dönthet úgy, hogy a mindennapi állagromlásból eredő károk helyreállítása céljából – saját döntése szerint – hozzányúljon a kaucióhoz. Ha a felek ebben állapodnak meg, az természetesen nem tilos.

Hogyan lehet visszaszerezni a kauciót?

Ha a bérlőnek nincs semmilyen tartozása, és az ingatlant is visszaállította az eredeti állapotába, akkor a kaució teljes összege visszajár. Ha a bérbeadó erre nem hajlandó, a bérlő fizetési meghagyásos eljárásban tudja visszaszerezni. Amennyiben a bérleti szerződést közjegyző készítette, mivel a közokirat közvetlenül végrehajtható, ez alapján kérheti az okirat záradékolását, és pereskedés vagy bírósági eljárás nélkül is hozzájut a kauciójához.

Exit mobile version