Nem kell rögtön megijedni – pár szó a jóindulatú emlődaganatokról

nlc | 2015. Május 27.
A nőgyógyászok gyakorlatilag naponta találkoznak olyan páciensekkel, akik valamilyen duzzanatot tapintottak ki a mellükben, és emiatt aggódva fordultak szakemberhez. Nagyon jól teszi az, aki ilyen tünetet észlelve késlekedés nélkül felkeresi az orvost, de ilyenkor még túl korai lenne az elkeseredés, hiszen az emlőkben megjelenő csomók többsége jóindulatú.

Szinte nincs is olyan nő, akinél ne fordulna elő az élete során, hogy valamilyen csomót, duzzanatot ne érezne a mellében. Már pubertáskorban megjelenhetnek ezek, sőt nemcsak a nők, de a férfiak is tapasztalhatnak ilyen tüneteket – igaz, náluk jóval ritkábban fordul elő. Szerencsére ezek a duzzanatok a legtöbb esetben jóindulatúak, és vagy hormonális hatásokkal (például ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók szedése, tüszőrepedés elmaradása), vagy vírusos megbetegedéssel áll kapcsolatban a kialakulásuk, de az esetek többségében a valódi okot nem tudják azonosítani az orvosok.

Milyen egy jóindulatú daganat?

Azt, hogy egy duzzanat a mellben jó- vagy rosszindulatú-e, egy otthoni tapintásos vizsgálattal nem lehet egyértelműen kideríteni, és az orvosoknak is szövettani vizsgálatra van szükségük a pontos diagnózis felállításához. Vannak azonban bizonyos jellegzetességek, amik arról árulkodnak, hogy jóindulatú daganatról van szó: általában ezeknek a csomóknak tapintáskor a felületük sima és rugalmas, a helyükről könnyen elmozdíthatók, vagyis nincs szoros kapcsolat a duzzanat és az azt körülölelő kötőszövetek között – szemben például a rosszindulatú daganatokkal, amelyek jóval erősebben beágyazottabbak. Első észleléskor rendszerint apró, kitapintható göbök sokaságát fedezi fel mindkét emlőben a beteg. Ezek a borsónyi csomók gyorsan változtatják a helyüket, rugalmasak és különösen a menstruációs ciklus alatt fájdalmasak lehetnek.

A jóindulatú duzzanatok különféle formái

A jóindulatú emlődaganatoknak számos megjelenési formája van. A 30-as nők között leggyakrabban az 5 centiméternél kisebb, jól tapintható és a mell bőre alatt elmozdítható göb, a fibroadenoma jelentkezik, gyakran egyszerre mindkét mellben. Több csomó is lehet egyszerre egymás mellett, és általában műtéti beavatkozással távolítják el annak érdekében, hogy később káros szövődményei ne alakuljanak ki.

Idősebb korban, általában a menopauza előtti időszakban jelentkezik a phylloid tumor, amely tulajdonképpen egy nagyra nőtt fibroadenoma. Műtéti eltávolítása mindenképpen javasolt még akkor is, ha jóindulatú, mert később veszélyes daganat is kialakulhat belőle.

A szoptatós kismamáknál az elzáródott tejmirigy vagy a tejcsatorna gyulladása miatt alakulhat ki az emlőtályog, ami arról ismerhető fel könnyen, hogy a tályog felett az emlő bőre vörös, duzzadt és fájdalmas. Legtöbbször könnyen gyógyítható és nem maradnak vissza szövődmények, de ha elhanyagolják, akkor súlyos szövődményekhez is vezethet, ezért a tályog megnyitása mindenképpen indokolt, hogy belőle a genny kiürülhessen.

35 év felett alakul ki legjellemzőbben az emlőciszta, de ennek gyakorisága a menopauza után csökken. Mindkét mellben előfordulhat, kezelése pedig legtöbbször az emlő tömlőiben felgyűlt folyadék leszívásával történhet. Gyakran magától is eltűnik, de nem szabad erre várni, inkább mutassuk meg orvosnak, hogy ő eldöntse, mi a helyes kezelés az adott esetben.

Exit mobile version