Használatban lévő emlékek
A 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amit sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.
Hollókő, Kossuth utca Fotó: Pásztörperc
Legendák
De Hollókő mégis honnan kapta a nevét? Egy régi sztori szerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr asszonyát. Az asszony dajkája azonban boszorkány volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd a kövekből egy közeli sziklán új várat raktak. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.
A Hollókői vár Fotó: Ramirez HUN
Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várba, az asszoynak viszont volt két idomított hollója, és ezek éjszakánként elhordták a köveket, amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.
A falu szerkezete
Hollókő a térségere jellemző egyutcás falutípust képviseli, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek.
A Fő utca az Ófaluban Fotó: Bárdos Veronika
A falu központjában, a domb tetején kialakított szigeten áll a fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos ékkő. A település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak
Lakosság és népviselet
Hollókő kicsivel kevesebb, mint 400 lelkes település. Ünnepnapokon szerencsére még mindig nagyon fontosak a hagyományok, ahol kiemelt szerepet kap az öltözködés. A lányok régen két alsószoknyát vettek fel munkába menet, ünnepnapokon azonban húszat hordanak. A ruhákat kézzel szövik és hímzik. A legfontosabb a tradicionális női tarka szoknya, a vászoning fölé pedig szintén színes hímzett ingváll. A fejre főkötő kerül, ami színes szalagokból gyöngyberakással készül.
Ünnepek
Hollókő természetesen kedvelt turistacélpont az fesztiválok és az ünnepek pedig még inkább alkalmasak arra, hogy betekintést engedjenek az érdeklődőknek a hagyományokba. Ilyen tavasszal a húsvéti fesztivál, ahol hétfőn a lányok bizony könnyen a nyakukba kaphatnak egy vödör vizet, a bornapok és a pünkösdölés. Nyáron az úrnapi körmenet és a szent István napi várjáték. Ősszel a szüreti felvonulás. Télen pedig a Világörökségi nap és a betlehemezés.