Bemutatjuk Magyarország legszebb angolparkját

Gellért Tünde | 2017. Június 03.
Mesterséges tó, barlangok és műromok, török mecset, késő barokk stílusban épült kiskastély, messze földön híres szabadtéri színpad, lenyűgöző, hatalmas faóriások, gondosan ápolt pázsit és nyíló virágok - mindez a tatai angolparkban, ahol gyönyörködhetünk, feltöltődhetünk és megpihenhetünk.

Köztudottan Tata az egyik legszebb kirándulóhelyünk, a vizek városa. Nem messze az Öreg-tótól és a partján álló vízi vártól (gyalogosan is könnyen elérhető) egy másik tavat találunk: ez az egykori malomtulajdonosról elnevezett Cseke-tó. Sokan azért hallottak róla, mert mellette épült fel a híres tatai edzőtábor, mások a szabadtéri színpad előadásán jártak már itt, többen pedig horgászparadicsomként ismerik.  Évszázadokkal ezelőtt ezen a területen alakította ki az Esterházy család gyönyörű angolkertjét – hazánkban elsőként.

A történet úgy kezdődött, hogy az 1700-as évek közepétől a merev, szigorú, mértani rendben ültetett virágok és formára nyírt bokrok és fák helyett valami természetesebb, egyszerűbb és szabadabb hatást kívántak létrehozni a parkok főúri tulajdonosai a tájkertészekkel egyetértésben. Ezért csoportokban, mintegy véletlenszerűen ültettek fákat, kanyargó ösvényeket hoztak létre, mesterséges patakot, tavat alkottak, a vízpartra pedig Kínából származó szomorúfüzeket telepítettek. Mindenütt ügyeltek az illat és a szín harmóniájára, a virágágyásokat dúsan ültették be, egy-egy árnyalatnak megfelelően. A romantika térhódításával az angolkert egyre népszerűbb lett, és Európa számos vidékén kiszorította az addig divatos francia kerteket.

MTI

Tatán Böhm Ferenc uradalmi mérnök kapta a megbízást, hogy 1783-ban a 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező Cseke-tó körül létrehozza Magyarország első angolparkját. A gyönyörű ligetek és sétányok, a hatalmas platánok és szomorú füzek időtlen nyugalmat árasztanak ma is, a békés, csöndes tájhoz pedig harmonikusan illeszkednek a festői romok és épületek. A romantikus műromokat Charles Moreau tervezte 1801-ben, és a park északi részén találhatóak. A kis, csörgedező patak fölött átívelő hídon juthatunk a közeli vértesszentkereszti apátság román kori maradványaihoz, de találunk itt a harmadik századból származó római sírkövet is.

A park bejáratának közelében láthatjuk az igényesen felújított Pálmaházat, ami valószínűleg az eredeti üvegház (itt teleltették ki az Angolpark délszaki növényeit) helyén épülhetett az 1800-as évek utolsó évtizedeiben. Sokáig kávéházként, kioszkként működött (az itt megrendezett Anna-bálok messze földön híresek voltak), a múlt század végén viszont pusztulásnak indult. Szerencsére eredeti pompájában felújították, és ma Rendezvényházként várja a látogatókat (vintage esküvőket is rendeznek itt).

A Pálmaháztól nem messze egy mesterséges barlang (Avernus) van, és érdemes néhány pillantást vetni az eredetileg nyári laknak épült, copf stílusú kiskastélyra is, melyet Grossmann József épített 1784-ben. A teljesen felújított épületben korhű barokk berendezés és herendi porcelán kiállítás tekinthető meg. A terasz lépcsője igazi különlegesség: a vízbe dobott kavics által felvert koncentrikus körök ihlették.

MTI / Bodnár Boglárka

A kiskastély előtt találjuk a szabadtéri színpadot (2000 néző foglalhat itt helyet), melynek kiépítését gróf Esterházy Ferencnek köszönhetjük. 1934 és 1937 között a szabadtéri játékok országosan ismertté váltak, és a filmrendezők is felfedezték az Angolkertet.

A park érdekessége (a tó déli partján keressük!) az 1840 körül épült török mecset, ami kétségtelenül az akkori korstílus, a romantika a misztikus kelet iránti érdeklődése miatt került ide. Egy emlékpad őrzi Kazinczy Ferenc emlékét, aki egykor ellátogatott ide (1964-ben állították).

Ha Tatán jársz, érdemes elsétálni erre a gyönyörű helyre (nyaranta a tatai kisvonat útja is itt visz keresztül), ami még mindig épül és szépül – a látogatók és a tataiak örömére.

Exit mobile version