A megtisztelő cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a jövőben létesíthető világítóberendezések fényáramát, hogy az éjszaka sötét maradjon, az égen továbbra is láthatóak legyenek a milliónyi csillagok, az éjszakai állatfajok pedig zavartalanul élhessenek a továbbiakban is a Bükkben.
A Csillagoségbolt-parkká nyilvánítás azonban további kötelezettségekkel is jár. Például észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kell kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára a nemzeti parkban, ahonnan aztán a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.
A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége – az égitestek láthatósága – megfelel az előírásoknak. További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek.
A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás. Számos állatfaj van a természetben – például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, és ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik „ fejtette ki Novák Richárd, a nemzeti park oktatási referense.
MTI Fotó: Komka Péter
Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára – mondta és hozzátette, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.
Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.