A hévízforrás és a sódomb
Egerszalók Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében fekszik. A község déli részén a 410 méter mélyről feltörő majdnem 70 (65-68) fokos hévízforrás számos betegség kezelését segíti elő. Főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallt.
Egerszalókot az a különleges látványosság tette igazán híressé, amit a domboldalon lefolyó forrásvíz hozott létre. Hogy mi is ez? Egy sódomb, ami nem mindennapi látványt kölcsönöz a helynek. A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész. A lerakódás évről évre növekszik, és egyre jobban beborítja az egész domboldalt. Fehér mészkőteraszok, csipkés párkányok és mészkőfüggönyök jönnek létre, ahogy a víz megakad a talaj természetes domborulatain. Kialakulásukkor ezek a teraszok könnyen mállnak, de idővel az újabb rétegektől egyre szilárdabbak lesznek.
Ehhez hasonló képződmény Egerszalók mellett mindössze kettő van a világon, a törökországi Pamukkaléban és az USA-béli Yellowstone Nemzeti Parkban.
Pamukkal, a Törökország távolabbi részében nyaraló turisták is ellátogatnak ide, de nekünk magyaroknak elég csak Egerszalókig utazni hasonló szépségért.
Csodával határos
A község barokk templomába a “csapdatévő Mária kegykép” vonzza a zarándokokat. Számos helyi történet szól arról, hogy akár halálosan beteg emberek itt meggyógyultak.
Tufakúpok
10-20 millió évvel ezelőtt alakultak ki a vulkánkitörések hatására, később fülkéket faragtak beléjük. Azt nem tudni, hogy pontosan miért, egyesek szerint talán méhkaptárnak használták őket, míg más tudósok úgy vélekednek, hogy a Szent István korabeli pogány lázadások elesett vezéreinek hamvait helyezték el itt – miközben lehettek a remeték által készített erdei kegyhelyek is.
Barlanglakások
A 17-18. alakították ki őket, nyári konyhaként némelyiket még ma is használják. A Sáfrány utca végén található lakásokat az önkormányzat helyi védelem alá vonta és felújította, ma helyi gyűjtemény tárul a látogatók elé.
A Tarna-völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékén a kőzetek felső rétegét képező riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, ezt elődeink előszeretettel hasznosították. Vájtak bele pincét, lakást, istállót és a kivágott kövekből házakat építettek. Egerszalókon a a 20 század közepén 33 barlanglakást találtak.
