Beütött: emberbarát pszichedélia a legütősebb tóparti fesztiválon

Pethes Manci | 2017. Augusztus 07.
Volt már olyan érzése egy fesztiválon, hogy otthon van? Emberszabású, családias rendezvény, hatalmasat szóló bulikkal és rengeteg gátlástalansággal.

Az immár második alkalommal jelentkező Ütős Fesztiválra az Agárdi Szabadstrandon került sor július 28. és 30. között. A teljesen ingyenes rendezvényre idén már külföldi fellépőket is leszállított az érdeklődőknek a helyi közösség önszerveződő magja, bár elnézve a tavalyi program kínálatát, akkor sem volt hiány élményben.

Az utóbbi időkben gyanússá vált, hogy Magyarország ingyenesfesztivál-nagyhatalom. Zsinórban vehettünk ugyanis részt olyan eseményeken, ahol nincs belépő, de megjelenik a fél világ. A balatonboglári Babel Sound  és a Veszprémi Utcazene Fesztivál után az Ütős Fesztivál is azok közé, a szinte érthetetlen piaci rést képező, kifejezetten nagyszabású rendezvények közé tartozik, ahol a pénzlehúzás helyett a szórakoztatás és az ismeretterjesztés a cél. Érdekes pszichológiai jelenség, hogy ennek ellenére – vagy épp ezért – ezek a fesztiválok emberi léptékűek maradnak és a közönségen sem látszik az “ingyen van, jó lesz” hozzáállás. Sőt!

 

Fotók: Tót Dani

Egyértelműnek tűnt, hogy Agárdon a helyiek és a rendszeresen környéken fürdőzők alkotják a fesztiválozók többségét. Mégsem volt egy percig sem belterjes a rendezvény. De talán ennek köszönhetően, valamilyen pesti szemmel ismeretlen fesztelenség és kedvesség uralkodott a helyszínen, ahol fényes nappal sem átallt 40-50 nő – és néhány férfi – afro és tahiti táncot tanulni a fövenyen, vagy megőrülni a kora esti DaWhy koncerten, mindenki szeme láttára. Bár azt gondolhatnánk, hogy kisebb közösségben még fontosabb, mit gondol rólunk a szomszéd vagy a gyerek úszó oktatója, úgy tűnik, a felszabadultságot inkább növeli a komfortos közeg.

Ráadásul idegenként sem lógott ki senki a közösségből. Fél perc alatt lehetett beszélgetésbe elegyedni a helyiekkel, a szervezőkkel, vagy épp a fellépőkkel. Mondhatnák, hogy egy aranyos kis vidéki fesztiválon ez természetes. Csak hogy az Ütős Fesztivál profizmusában bőven nem ebbe a kategóriába tartozik. Kérdem én, hol találni egy falusi búcsúban fővárosi giga rendezvényeket megszégyenítő hangtechnikát, átgondolt térhasználatot, na meg humpoleci, szűretlen cseh sört?

A napközben interaktív élményeket kínáló, óriás foglalkoztatókén funkcionáló partszakasz jurtájában ütős hangszereket simogathattunk, a fák alatt pólót festhettünk, jógázhattunk, kipróbálhattuk a slack line-t, vagy épp különböző népek táncait tanulhattuk. Mire pedig a nap leszállt, már izzottak a dobok és a hangszálak. Na meg a hangulat. 

A délutáni családias fesztiválból két pillanat alatt dimenzió ugrással Zionban voltunk és megelevenedni láttuk a Matrix katartikus buli jelenetétNem tudjuk, vajon a máltai Tribali zenekarnak mennyire természetes, hogy egy ismeretlen tó partján egy vadidegen nép sikít a koncertjein. Mindenesetre úgy tűnt, ők is élvezik a fényfestéstől szikrázó fák közötti, csillagos ég alatti megőrülést.

A fesztivál nagy erényei közé sorolható még az ízléses visszafogottság, ahol még a merchandise termékeket is mi magunk – és főleg a kimelegedett, festéktől maszatos utódaink – hozhattuk létre a Felhő Csoport irányításával. Ahogy az sem mellékes, hogy bár szép számmal jelentek meg az érdeklődők, egyszerűen mindenkinek sikerült felszednie maga után a szemetét. Őrület!

Így megúsztuk a tömegrendezvényekre emlékeztető, turista-riogató molinókat és a kizárólag fogyasztásra épülő szellemiséget, valamint a műanyag poharakban és fémdobozokban való térdig járást. Ilyen egy fesztivál, ahol az ember nem tudja, mit kívánjon: sok sikert és országos szintű ismertséget, vagy ugyanezt a zseniális, emberléptékű hangulatot, még vagy 20 évig…?

A buli szombaton pedig úgyis maximum fordulatszámon pörgött, hogy a fellépőknek a férfi vízilabda válogatottal és az 50 méterrel arrébb koncertező Bikinivel kellett felvenniük a versenyt. Ütős Fesztivál – FINA világbajnokság – Bikini: körbeveréssel KO!

Exit mobile version