A Kőműves Kelemen népballadát szinte mindenki ismeri: tizenkét kőműves Déva várát építi, de amit építenek, az egy kis idő múlva leomlik, ezért az egyikük feleségét élve befalazzák. A néphiedelem szerint egy új épület építésekor ugyanis valamivel ’meg kellett vásárolni’ a szellemek jóindulatát, ezt hívták építőáldozatnak. Eldugott vidéki falvakban még mindig szokás, hogy titokban egy edénybe állatot tesznek, majd beépítik a falba vagy az alapba…
A befalazott feleség
A ballada az 1500-as években keletkezett, és mivel szájhagyomány útján terjedt, több változata is született. A falba épített feleség típusú balladából több mint 600 változatot gyűjtöttek össze: nálunk közel 100, a görögöknél közel 300, a bolgároknál körülbelül 100, a románoknál 50, a szerbeknél, horvátoknál, albánoknál pedig összesen 50 féle elbeszélése létezik a történetnek.
Déva vára egy korabeli rajzon
A balladák annyiban térnek el, hogy néhányban nem Déva várát-, ami valóban létezett és egy meredek hegyre épült Erdélyben-, hanem templomot építenek. Valamint mondák egész sorában nem feleséget, hanem az építőmester egyetlen gyermekét, vagy ikreket áldoznak fel annak érdekében, hogy az építmény megálljon.
A magyar verziók mindegyikében a főmester feleségét éri a szörnyűség: a helyszínre érkező asszonyt megégetik, vagy élve betemetik a falba, mert csak így építhetik fel a várat. Van egy olyan elbeszélés is, amiben happy enddel végződik a történet: a feleség valami csoda folytán élve marad, kiszabadul és váratlanul betoppan a volt férje második esküvőjére.
A kakas mindig pórul járt
Tudományos tény, hogy a magyar nyelvterületen áldozatot mutattak be egy új épület építésekor, legyen az vár, templom, vagy egy egyszerű lakóház. Az építőáldozat szükségessége azon a hiedelmen alapult, miszerint az új épület mindaddig egy rosszindulatú túlvilági hatalom birtokában van, míg az ember a megfelelő módon meg nem békíti a szellemet. De az emberek befalazása legenda csupán. Ugyan találtak levágott emberi hajtincseket az egri várban, valamint Vácon egy középkori épületben, de itt sem történt gyilkosság – csak hajat tettek babonából a kötőanyaghoz.
Forrás: Wikipedia
Magyarországon, illetve a környező országokban tárgyakat (írott szöveg, pénz, ékszer), vagy állatot rejtettek el a ház falában. Egy ősi elgondolás (animizmus) szerint ugyanis minden tárgyban lakik egy szellem, így azok is segíthetnek a gonosz legyőzésben.
Az állatok esetében – beköltözéskor baromfit nyakaztak le a küszöbön vagy tyúkot, kakast, macskát falaztak be. Legtöbbször kakast használtak, ugyanis a babonás hit szerint a kakas a rossz szellemekkel szoros kapcsolatban áll, ezért tudja távol tartani a gonoszt, vagy halálával megváltani a ház tulaját – vagyis a kakas megy a másvilágra a beköltöző ember helyett.
Lakóházak esetében különösen jellemző volt, hogy az élő kakast edénybe, korsóba helyezték el, amit az építőmester beleépített a falba – ez a hagyomány Európában és az arab világban egyaránt nagy népszerűségnek örvendett.
A szokás nagyon lassan kopott ki és nagy port kavart, amikor Temesvárott 1925-ben az Állatvédő Egyesület pert indított egy építész ellen, aki a házuk alapjába az építés során eldugott egy dobozban egy kakast. Isten háta mögötti, általában szegényes vidéki falvakban sokszor suttognak egy-egy ugyanilyen esetről, de ezek általában nem kerülnek nyilvánosságra…
Manapság inkább bort, pénzt vagy alapító okiratot tesznek az új épület alapkövébe. De azt kevesen tudják, hogy miért: a bor a régi véráldozat helyettesítője, a pénz elhelyezésének rítusa az ősi képvarázslásból maradt ránk, az írott szónak pedig régen mágikus hatalmat tulajdonítottak.
Fotó: MTI
Az állati áldozat helyett ma már az állat kőből, fából, ércből készült alakjával vagy testrészével díszítjük az épületeket. Például Németországban a házak tetején látható, fából faragott lófejek ezt reprezentálják, nálunk a templomokon levő református kakas eredeti rendeltetése szintén az egykori áldozati célt szolgálja.
Forrás:
- Gyürky, Katalin (1967) Középkori építőáldozat Buda egykori külvárosában. ARCHAEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ (BUDAPEST) (94). pp. 80-83.
- Albert Ernő: Adatok A falba épített feleség típusú népballada további kutatásához
- Kőműves Kelemenné.
- Áldozat
- Árpád-kor skanze