A Libegő elődje
A világhírű lipcsei Bleichert és Társa cég Adolf Bleichert 1873-ban megépített drótkötélpályájával indult. A pálya Halle városától néhány kilométerre, az addig alig ismert Teutschenthalban valósult meg és egy csapásra ismertté tette a település és Bleichert nevét. A zugligeti libegő tervezője Ifjabb Hantos István ettől a cégtől is kért szakvéleményt, és pozitív visszajelzést kapott.
Az előkészületek már a II. világháború előtt megkezdődtek
Az 1930-as években téli szezon idején több mint kétszázezren jártak fel a János-hegyre, pedig ez akkor még nem volt olyan egyszerű. Akkoriban a zugligeti villamostól, vagy a fogaskerekűtől csak hosszú – legalább másfél órás – sétával juthattak el az erdei csendre vágyó turisták, vagy a téli időben síelni, szánkózni vágyók. Komoly, kitartó gyaloglásra volt ehhez szükség. Ifjabb Hantos István mérnök 1933-ban kezdte előkészíteni a Zugligetből a János-hegyre vezető kábelvasút dokumentációit. A papírmunka egészen 1939-ig tartott, majd kitört a második világháború. Az ország háborús erőfeszítései, majd a végtelen pusztítás miatt jó ideig szóba sem kerülhetett a zugligeti turisták, kirándulók kényelme.
Forrás: Fortepan
Lebegőből libegő
A zugligeti libegőt végül csak 1970. augusztus 20-án adták át. Az elnevezése komoly fejtörést okozott, mert a János-hegyi kötélpálya nevet nem tartották elég hívogatónak. Ötletpályázatot írtak ki a névadáshoz. Mivel már erre több tízezren adtak névjavaslatokat, maga a névadási kampány is segített a kezdeti népszerűsítésben. Egészen furcsa ötletek is voltak, opció volt például a
Hegyi-kopter, Űrbusz, Jánogyhegyi Zümmögő, vagy a Huza-vona. A nyertes a Lebegő lett, ebből alkották meg a Libegőt.
Forrás Fortepan
Több libegőt is szerettek volna
A zugligeti libegőnek akkora sikere volt, hogy néhány lelkes mérnök már a Hármashatár-hegyre, vagy a Gellért-hegyre kezdte meg az új libegő terveinek előkészítését. Ezek azóta sem valósultak meg.
Forrs: Fortepan
Lassabb, mint a mozgólépcső
Jöjjön néhány adat. A libegő drótkötél pályája 1040 méter hosszú. A szintkülönbség 262 méter. A sebessége a budapesti metróállomások mozgólépcsőinél is lassabban, mindössze 4 km/h sebességgel, folyamatosan halad. Így 12 perc alatt teszi meg az útját. Egyébként érdemes retúr jegyet venni, mert az élmény egészen más felfelé , mint lefelé haladva.
Forrás: Wikipedia/Hu Totya