Az ipari tanuló
Mansfeld Péter 1941 március 10-én született. Négyéves korában családja felnőtt férfi tagjait a szovjet hadsereg kényszermunkára vitte. nagyapja nem tért vissza. Apja, Mansfeld József magánfodrász volt, anyja ugyanitt segédként dolgozott 1946-ig. Többek között az apja alkoholizmusa miatt a szülei elváltak, Péter a nővérével és öccsével együtt édesanyjuknál maradt. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló.
Az 56-os forradalmár, azaz a Pesti srác
15 éves korában csatlakozott az 1956-os forradalomhoz. A Széna téri Szabó „bácsi” csapatához tartozott, ahonnan először hazaküldték, de ő nem volt hajlandó otthon ülni, harcolni akart.
Pesti srác lett, de autóval járta az utcákat, fegyvert és híreket szállított.
November 4-én, s szovjetek hadüzenet nélküli támadása után, fegyvereket gyűjtött és rejtett el, hogy egy ismételt forradalom esetén legyen honnan elővenni.
A bandatag
Mansfeld készült rá, hogy újraélessze a forradalmat. Öt hasonló korú fiúval betyárbandát alapítottak, és fegyveres rablást terveztek, hogy pénzhez jussanak.
Kezdésnek elrabolták az Árvácska utcai osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt: lefegyverezték, betuszkolták egy autóba, majd messzebb kidobták.
A periratok tanúsága szerint állítólag Mansfeld Péter ötlete volt a másik „nagy dobás”, amiből később egy újabb vádpont született. A történet igencsak kusza: Mansfeld még a vizsgálati fogságban ismert meg egy férfit, akinek forradalmi szerepét felesége buktatta le. Elhatározta, bosszút áll, és társaival el is mentek a nőhöz, hogy megöljék. Tervük nem sikerült.
Az autótolvaj
1957-ben a fiú a barátaival autókat lopott. Úgy kerültek rendőrkézre, hogy a Tímár utcában egy lopott autóval fának ütköztek. Mansfeld Pétert mindössze egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de a vizsgálati fogságban szembesült a forradalmat követő megtorlással:
megtudta, hogy Szabó bácsit kivégezték, hogy sógorát, Virág Jánost lecsukták, hogy egykori társai foglyok vagy üldözöttek.
Még jobban meggyűlölte a Kádár-rendszert és a kommunizmust.
A halálraítélt
A bandát a rendőrség elfogta. A Börtönben Mansfeld Péter bátran, lankadatlan erővel küzdött a kiszabadulásért, nem alázkodott meg, kifigurázta a bíróságot és a forradalmi tetteivel dicsekedett. Egyszer egy Rózsadombi helyszíni szemle során sikerült megszöknie, de menekülés közben eltörte a kezét és a kórházban elfogták.
Mansfeld Pétert első fokon életfogytiglanra, másodfokon halálra ítélték.
1959. március 21-én, tizenegy nappal a tizennyolcadik születésnapja után végezték ki.
Mansfeld Péter sírja
Fotó: Wikipedia/Dr Varga József
Emlékezete
Mai fejjel szinte képtelenség elképzelni, hogy miféle elszántságot érezhetett egy tizenöt éves fiú ahhoz, hogy fegyvert fogjon, és harcba induljon, de az tény, hogy tizenévesek százai döntöttek így az 1956-os szabadságharc idején, és hogy közülük az egyik leghíresebb Mansfeld Péter, akit 400 társával, koholt vádak alapján, koncepciós perek során küldtek a halálba.
Mansfeldről teret és utcát is elneveztek, a II. kerületben “parkja” van, sőt posztumusz a kerület díszpolgára lett.
