Villány tenger volt, tele dínókkal és őscápákkal

Magyarországkúl | 2017. November 02.
Kis Jurassic Park volt a ma borairól híres Villány a dínókorban, de inkább tengeri kivitelben. Ötméteres ragadozók és cápák úszkáltak tengerében 200 millió éve - minderre egyre több a régészeti bizonyíték.

Amint arról beszámoltunk, ez az év ritka jó, páratlan leleteket hozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének kutatócsapata számára. Az idén is több száz kövületet, valamint fogakat, csigolyákat tártak fel. A csúcslelet pedig egy őshüllő félméteres alsó állkapcsa volt, írja a PécsMa.hu.

Segesdi Martin, a csapat egyik tagja elmondta, a villányi vidék országos viszonylatban kimondottan gazdag leletekben. Itt két-háromméteres mélységben terül el az a kőzetréteg, ami „ontja magából” az értékesebbnél értékesebb maradványokat.

–Az itteni leletek a földtörténeti triász korból valók, azaz körülbelül 230-240 millió évesek. Ebből az időszakból pedig kevés maradt ránk

– mondta a szakember.

Ez a táj abban a korban egy trópusi, meleg égövi sekély tenger partvidéke volt.

– A legjelentősebb leletünk a ragadozó tengeri hüllő, egy Nothosaurus félméteres alsó állkapcsa. Ebből a méretből is következtetni lehet, mekkora lény volt: négy-ötméteres állatról van szó.

Európában és Ázsiában is előkerültek már Nothosaurus-maradványok. Ezek a dinoszauruszok kevés időt töltöttek a szárazföldön, inkább a vízi életmódhoz alkalmazkodtak – koponyaformájukból, anatómiájukból, végtagjainak felépítéséből lehet erre következtetni. Életmódjában olyasféle faj lehetett, mint ma a krokodil vagy a fóka – magyarázta a kutató.

– Élt errefelé egy nagyon bizarr külsejű dínó, a Tanystropheus, más néven „zsiráfnyakú őshüllő”.

Ennek a sekély partokon élő őshüllőnek extrém módon megnyúltak a nyakcsigolyái, ennek következtében a nyaka szinte ugyanakkora volt, mint az egész teste. Kora nyáron több nyakcsigolyát is feltártak – mondta el.

Tanystropheus (Illusztráció: Wikipédia)

Szabó Márton, a csapat egy másik tagja alapvetően halakkal foglalkozik a dinoszauruszokon belül. Elmondta, sikerült több száz kis fogat találni a „kavicsfogú álteknőstől”, a Placodontiától. Nagyon sok idő és türelem kell ahhoz, hogy ezeket a pár milliméteres fogacskákat mikroszkóppal átvizsgálják.

– Villány környékén három különböző cápaféle is élt, tőlük szintén előkerültek leletek, többnyire szintén fogak. Itt nem szabad a mai értelemben vett fogazatról, éles metszőfogakról beszélni, hanem kemény zománcú őrlőfogakról, melyekkel a keményebb héjú táplálékokat, kagylókat és rákféléket törte fel – mondta.

Exit mobile version