Hofi
Zavarba ejtő és nyomasztó, ha gyerekként látom, biztosan rosszakat álmodok tőle, még jó, hogy 2004-ben avatták, amikor már pont felnőtt voltam! Hofi szobra, amelyet két évvel a halála után avattak, ezzel együtt is stílusos, bár kissé szájbarágós (maradjunk abban: közérthető). Stremeny Géza a Nagymező utcában, a Mikroszkóp Színpad előtt álló alkotása ráadásul olyan sztoriba keveredett pont idén, amiből maga Hofi csinált volna hatalmas műsort a színpadon, ha megéri: részeg vandálok egyszerűen letépték a fejét és elszaladtak vele. Mire felocsúdhattunk volna a döbbenetből,
valaki megtalálta a bronzfejet és egyszerűen leadta a Komédiás Kávézóban.
„Elég kellemetlen hegesztés lesz visszarakni a fejet, és nem is lesz olcsó mulatság” – mondta Stremeny, aki azért visszarakta Hofi fejét a halál kezébe. Azóta is ott van.
Fotók: Neményi Márton
Kálmán Imre laptopja
Oké, ez nem szobor, vagyis a hagyományos értelemben nem az, inkább egy igazi szobor kiegészítője. Kálmán Imre operettkirály – aki természetesen az Operettszínház előtt ejtőzik és szivarozik szétdobott karokkal – kapott egy ránézésre húszéves Sony laptopot, vagyis annak fémesített, járókelő- és vandálbiztos változatát. Külön érdekesség, hogy a laptop működik, vagyis egy Kálmán életét bemutató ismeretterjesztő oldal fut rajta.
Néha lefagy.
2007 őszén avatta az akkori főpolgármester; a legendárium szerint az október 23-i zavargásokkor – az őszödi beszéd kiszivárgása után ugye évekig nem volt nemzeti ünnep könnygáz nélkül – a tüntetők egyszerűen kitépték a helyéről, majd ismeretlen körülmények között visszakerült. Van, aki szerint ez csak kitaláció.
Columbo
Azaz Peter Falk! A Falk Miksa utcában! Érted! Hihi-haha, ha túltettük magunkat az erőltetett, de valamiért elképesztően sikeres poénon (hatalmas tömeg gyűlt össze 2014-ben, a szobor avatásán, amelyet maga Rogán Antal adott át), szemügyre vehetjük magát az alkotást, amely ügyesen ragadja meg a hadnagy testtartását és öltözködését, a szivarról nem is beszélve, igaz, az arca inkább egy csepeli melósé, mint Peter Falké.
Azért persze senki sem bánja, hogy ott van, színt visz a Falk Miksa nagypolgári miliőjébe.
Rollerező
Szmercsányi “Boldi” Boldizsár 2008-as alkotása a Ferenciek tere közelében található. Futurista vonalvezetéssel (bár ahhoz képest vaskosan) ábrázol egy kitekeredett fejű, az ég felé csücsörítő rollerező alakot. Erről a szoborról tényleg nem lehet és nem is kell semmi mást mondani; a legjobb, ha a megfejtést rábízzuk a kedves olvasóra.
József Attila
Gyurcsek Ferenc 2006-os műve az egykori Japán Kávéház közelében, a Liszt Ferenc téren áll; itt itta József Attila a feketéjét, vagyis meredt rá és kortyolgatta órákig, hogy úgy tűnjön, mintha tényleg fogyasztó vendég lenne és nem „csak” írni és melegedni jár oda. A szobor pedig magába sűríti az összes klisét, ami a költőről köztudott: szomorú volt és mogorva és valószínűleg állandóan fázott. Az alkotó egyébként valamiért középkorú, meggyötört férfiként ábrázolta, a szobor tehát elmegy afféle „mi lett volna, ha”-játéknak is.
Rikkancsfiú
Elsőre sokaknak fel sem tűnik, hogy a szobor reklám, egy kicsit néznünk kell, hogy észrevegyük a Blikk feliratot. Az igazi háttérsztorit pedig csak az tudja, aki emlékszik a 2012-es (ekkor avatták Szőke Lajos szobrát, aki egyébként százévesen alkotta a rikkancsot) médiaviszonyokat. Nem hibáztatjuk azt, aki nem emlékszik: nagyon-nagyon más világ volt. Mindegy, ne menjünk bele.
Akkoriban ugyanis előszeretettel szerepelt a lapban ötödik kerület polgármestere, Rogán Antal, feleségestül-karácsonyostul, ezt a termékkapcsolt szobrot pedig ajándékként adta a pozitív cikkekért cserébe. A kissé baltafejű fiú kezében lévő újságon eredetileg nem volt felirat, a címet később vésték bele. Egyébként rendszeresen karban tartják, most például sokkal jobb állapotban van, mint két-három éve.
A gonosz német sas
Menthetetlenül átpolitizált a „német megszállás áldozatainak” címzett emlékmű; ide természetesen nem ezért, hanem pusztán esztétikai okokból került. Ez ugyanis egy különösen béna sas: az eleve szájbarágós, didaktikus kompozícióban természetesen ő a főgonosz, a megszállás metaforája (németek! sas! ééérted!), az antik stílusú emberalaktól – amely a megszállást hősiesen viselő, izé, megszállottakat szimbolizálja – merőben eltér, miközben felülről megszállja szegényt. Art décós, szinte steampunkos jelmezt kapott, ha pedig valaki nem értené az allegóriát, van egy lábperece is 1944 felirattal, nekünk pedig tényleg nincs más választásunk, mint lemondóan legyinteni és haladni tovább.
Népdal
A fentieknél jóval régebbi szobor, Horvai János 1929-ben készítette, az Erzsébet téren áll; talpazatán álló felirat („Kis furulyám szomorúfűz ága”) egy népdal címadó sora és egy Petőfi-vers is. A szobor nem is a furulyázó alak vagy úgy általában a téma miatt került ide, hanem kizárólag a zenét átszellemülten hallgató, Laokoón-csoportként egymásra hanyatló bárányok miatt. Nem tudjuk, miért, de egyszerűen képtelenek vagyunk levenni a tekintetünket erről a bizarr jelenetről.
Vízhordó fiú
A fentiekhez képest csak enyhén furcsa szobor nem önmagában, hanem a magyar történelem leglúzerebb szobortolvaj-bandája miatt érdekes. 1936 telén ugyanis két alkalmi bűnöző (egy szobafestő és egy bádogos) kinézte magának Erdey Dezső húszas években készült alkotását, rendeltek egy kocsit a Stefánia úthoz, majd másfél óra kemény munka árán lefűrészelték a vízhordót. Reggelre azonban híre ment, hogy eltűnt a szobor, így a vastelep, ahova elvitték hatvan pengő reményében, át sem vette. Úgyhogy egyszerűen ott hagyták a közelben. A rendőrök tíz nap után tartóztatták le őket. Később kiderült, hogy nem is saját akció volt, hanem – esküszöm, ezt a nevet nem most találom ki! – Schwartz Lajos hírhedt vaskereskedő-orgazda megrendelésére dolgoztak. A két munkás évekig ült, Schwartz csak három hónapig.
Az a fehér cucc a vízhordó fiú fején egyébként nem headset, hanem madárkaki.
Bohóc szoborkút
A hülye szobrok alfája és omegája, a szürrealizmus (és mindenféle -izmus) és az általános dili képző- és iparművészeti kiteljesedése a Városliget egyik eldugott pontján álló (?) bohóc (?), aki simán lehet dadaista Darth Vader is, Halász Arisztid ugyanis 1983-ban készítette, ekkor pedig már itthon is tombolt a Star Wars-őrület. A színes mozaikbetétek végképp emlékezetessé és rémálom-alapanyaggá teszik, a festésről azonban már senki sem tudja, hogy az eredeti szobor része-e vagy vandálok munkája, a szobrot ugyanis alaposan megdolgozták a graffitisek. Nem tudni azt sem, folyik-e még víz a szájából. Csak remélni tudjuk, hogy túléli a Liget-projektet.
