Vida Norbert négy éve győri panellakásban főzött sört először. Idén nyár eleje óta minden idejét saját főzdéjére, a győrújbaráti Vaskakasra szenteli, ahol először készített magyar komlóból sört, írja a Kisalföld. Ez azért jelentős fegyvertény, mert napjainkban alig létezik komlótermesztés hazánkban.
A hazai komlóművelés több évtizedes szünet után most kezd újra gyerekcipőben járni. Nem volt ez mindig így. Az ötvenes évek elejétől a kilencvenes évekig döntően hazai komlóval főzték a sört a tradicionális magyar gyárak. A nyolcvanas évek végén azonban olyan árelőnnyel szerezték be a lengyel komlót, hogy biztos sorvadásnak indult a termesztése itthon.
A nyugati határ közeli Kimlén a rendszerváltás után 1-2 évig életben tartották a magyar komlókultúrát. “A hazai komló hiányának lett a következménye, hogy nem az ízek, aromák kerültek előtérbe. Minőségileg pedig gyenge, közepes sörök kerültek a boltok polcaira” – mondta Vida Norbert.
Kísérletbe fogtak
Két kézműves sörfőzde pár éve úgy gondolta, kísérleti jelleggel megfér a fővároshoz közeli Váli-völgyben pár tő komló, látni akarták, hogy alkalmas-e a vidék e növény termesztésére.
Megérte a befektetés. A huzalra futtatott, közel négy méter magasba felfutó komló szüretjét szeptember közepén tartják minden évben. A jászapáti Yeast Side sörmanufaktúra szintén egyre komolyabb sikereket könyvel el komlótermesztés terén, ők szintén főznek saját szüretelésű komlóval. A Vaskakasnak szívesen adtak a termésből, hadd próbálják ki a hazai komlót Győrújbaráton.
“400-420 liter sör készült a magyar komlóból. Összességében élmény volt a teszt, az eredmény pedig magáért beszél: a friss komló egyedi aromát, ízvilágot ad a sörnek”
- hallottuk Vida Norberttől.
A Vaskakas magyar komlóból készült sörét meghívták a hazai sörbarátok mekkájába, a fővárosi Krak’n Town-ban. Az itthoni sörmanufaktúrák vezetői nem csak megkóstolták egymás frissen főzött sörét, hanem hosszasan beszélgettek az elfeledett mezőgazdasági ágról is.