Kis túlzással: nincs ember a világon, aki ne ismerné Kodály Zoltán nevét. Kodály istenadta tehetség volt, munkásságával talán minden magyar tisztában van.
Azt talán csak kevesen tudják, hogy mi mindent köszönhetünk neki, miért igazán fontos az, amiért évtizedeken át szívvel-lélekkel dolgozott. A Kodály-módszer
gyakorlatilag egy komplett fejlesztő program, amivel lelkileg és szellemileg egészségesebb gyerekeket nevelhetünk.
A Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskolába jártam nyolc éven keresztül, tanáraimnak hála olyan fokú zenei képzésben részesültem, aminek jótékony hatását a mai napig érzem, pedig elmúltam 32 éves. Nekem a szolmizálás, a kottaolvasás, a furulyázás, a szolfézs, az énekkar természetes jelenségei voltak a mindennapoknak. Nyilván akadt, amit utáltam ének-zenéből, de összességében az egyik kedvenc tantárgyam volt, és sokat köszönhetek neki. Később énekből érettségiztem, több mint tíz évig tanultam csellózni, egy angol szimfonikus zenekarban játszottam. Több lettem a zene által.
A gyerekeimnek születésük óta minden nap éneklek. Sokszor kérik, hogy mutogassak is, vagyis szolmizáljak nekik. Nem kell kimagasló tehetségnek lenni ének-zenéből, nem kell a világ színpadain szólót játszania mindenkinek, nem kell felvételizni a Zeneakadémiára. De énekelni, azt kell! Meg is tesszük reggel a zuhany alatt, a dugóban ülve a kocsiban, vagy este a gyerekeknek. Mert énekelni jó!
Tények Kodály Zoltánról
- Teljes neve: Dr Kodály Zoltán Vilmos. Kecskeméten született 1882. december 16-án
- Édesapja Nagyszombat állomásfőnöke volt és hegedűn játszott, édesanyja egy vendéglős lányaként csodásan zongorázott és énekelt
- Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára felvételizett, kollégiumi szobatársa Balázs Béla író és költő volt
- 1904. szeptemberében megkapta diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző tanszakán, szeptemberben újra beíratkozott önkéntes ismétlőként
- Vikár Béla etnográfus, műfordító hatására utazott vidékre népdalokat gyűjteni
- Bonnban, Párizsban és Amerikában is járt tanulmányúton
- Megzenésítette többek mellett Arany, Kölcsey, Csokonai, Balassi, Ady és Móricz alkotásait
- Folyamatosan tanított a Zeneakadémián, de aligazgatója is volt egy időben
- Gyermekkaroknak komponált műveit a mai napig világszerte imádják (Háry János, Marosszéki táncok, Felszállott a páva)
- Elérte, hogy a népdalok megszólalhassanak hangversenypódiumokon és az Operában
- 1938-ban nyilvánosan tiltakozott a zsidótörvények ellen, ’44 és ’45 között segített menekíteni a zsidókat
- Bevezette a zeneoktatást az óvodában és magasabb szintre emelte az iskolákban, majd számos pedagógiai művet írt a különböző intézmények számára
- Első felesége, Schlesinger Emma halála után egy évvel Kodály újra nősült: 77 évesen a gyönyörű, 19 éves Pécely Saroltát választotta, aki a mai napig ápolja férje örökségét
- Háromszor kapott Kossuth-díjat: 1948-ban, 1951-ben és 1957-ben
- 1943-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, majd 1946-1949-ig elnökként tevékenykedett
- Nemcsak kivételes zeneszerző, a népdalok megmentője, hanem példa nélküli pedagógus is volt
- A Kodály-módszer lényege: “Legyen a zene mindenkié!”. A zenei nevelést már óvodás korban el kell kezdeni, majd iskolás korban sem szabad hanyagolni. Kodály hangsúlyozta a szolfézs, a szolmizálás, a kottaírás és az énekkar fontosságát is. Módszerét világszerte elismerték, 2016-ban pedig az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította
A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, ahol a zeneszerzőhöz méltó, világszínvonalú zenei képzés folyik
- Módszere bizonyítottan fejleszti az érzékelést, a motorikus képességeket és a gondolatok megformálását, ezzel támogatja az írás-olvasás és a matematikai készségek működését is
- Hallás, értelem, kéz és szív – e négy dolog harmoniában való fejlődése a jó zenész ismérvei Kodály szerint, de az élet más területein is segíthetnek ezek együttesei.
- Bartók Bélával nemcsak kiváló kollégák voltak, hanem negyven éves barátság is összekötötte őket
- Élete utolsó perceiben, fiatalokat megszégyenítő módon aktívan dolgozott, rengeteget utazott. Halála napján is befejezetlen kórusművek hevertek íróasztalán
- 1967-ben szívinfarktus végzett a 84 éves zenei géniusszal, temetése valóságos gyásznap volt, a Farkasréti temetőben tízezrek rótták le tiszteletüket a zseni koporsója előtt
“A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
(Kiemelt kép: Monique de la Bruchollerie francia zongoraművésznő és Kodály Zoltán. Forrás: Fortepan)