Tart a budapesti turizmus diadalmenete: Kelet-Ázsiából, Orosz- és Németországból kiugró mértékben nőtt tavaly a vendégforgalom, a belföldi kereslet is erősödött, írja a Turizmus.com.
A 2017. év első tizenegy hónapjában 8 millió felett alakult a külföldi vendégéjszakák száma Budapesten – derül ki a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) elemzéséből.
Japán turisták Magyarországon (MTI-fotó: Matusz Károly)
A KSH adatai alapján, a 2017. első tizenegy havi (január-november) időszakban 3.927.826 vendég összesen 9.187.936 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein. A növekedés mindkét mutató esetében imponáló az előző évi adatokhoz képest: a vendégérkezések száma 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma 7,4%-kal nőtt.
Menők a kategória nélküli szállodák
- első tizenegy hónapjában 129,5 milliárd forint szállásdíj-árbevétel keletkezett a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken. A bevételek 91,2%-a külföldi vendégektől származott.
A kategória nélküli szállodák összesített árbevétel-növekedése megközelítette a 40%-ot (90,67 Milliárd forint, ebből megközelítőleg 60 milliárd forint a szállásdíj-árbevétel). Kiemelkedően jól teljesítettek a gyógyszállodák is (+18%-os szállásdíj-árbevétel-növekedés, 9 milliárd forint feletti összesített árbevétel).
Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-árbevétel (REVPAR) és az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR) ebben az időszakban egyaránt a 3*-os kategóriában növekedett leglátványosabban: 31,2, illetve 25,5%-kal, 11.213 illetve 15.930 Ft-ra.
Turisták Budapesten (MTI-fotó: Jászai Csaba)
Teret nyertek a 4*-os és kategória nélküli egységek, visszaszorultak a 3 és 5 csillagosok. A külföldi vendégek száma a 4*-os kategóriában stagnált, a 3* és 5*-os kategóriában csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Honnan jönnek a legtöbben?
A 2017. január-novemberi időszakban az alábbi – szakmai szóval – küldőországok járultak hozzá legnagyobb mértékben Budapest vendégforgalmához (zárójelben az eltöltött vendégéjszakák):
- Egyesült Királyság (852.963)
- Egyesült Államok (646.258),
- Németország (605.328),
- Olaszország (518.107),
- Spanyolország (355.668),
- Franciaország (338.521),
- Oroszország (324.473),
- Izrael (310.815),
- Kína (274.346),
- Hollandia (236.682).
Kína ezzel stabilizálta pozícióját a top 10 küldőpiacok sorában, és látványos eredményeket hozott az orosz, valamint a német piac visszaszerzésére indított marketingtevékenység is: Oroszország esetében 23%-kal, Németország esetében 11,5%-kal több vendégéjszakát jeleznek a mutatók.
Eközben kismértékben (de nem számottevően) csökkent a környező országokból – Szlovákiából, Lengyelországból, Szerbiából, Ausztriából, Szlovéniából -, valamint Észak-Európa több országából Budapestre érkezők száma, és az általuk eltöltött vendégéjszakák is hasonlóan alakultak.
A hosszú, egészen 2016-ig kitartó, évtizedes gyengélkedéshez képest meglepő a japán beutazó turizmus volumenének ugrásszerű növekedése: a vizsgált időszakban 22,9%-kal több japán vendég 27,6%-kal több (összesen 114.470) vendégéjszakát töltött el Budapesten, ezzel megelőzve még a a koreai beutazó vendégforgalom egyébként szignifikáns (+22,4, illetve +23,7%-os) növekedését is.